18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Vérfürdő a pályaudvaron: a japánok szerint hamisítvány a kép, vérdíjat tűztek ki a fotós fejére

Fénnyel írt történelem

Bloody Saturday, Shanghai

A háborúk civil és gyermekáldozatainak tragédiáját több megrázó fotó is megörökítette az elmúlt 150 évben, kevés váltott ki azonban akkora felháborodást, mint a Sanghaj japán bombázása közben lencsevégre kapott, súlyos égési sebektől ordító kisgyerek képe – a felvételt a japán nacionalisták hamisítványnak kiáltották ki, készítőjének fejére pedig mai értéken 1 millió dolláros vérdíjat tűztek ki.

Kína Sztálingrádja volt a véres sanghaji csata

A 20. század eleje óta húzódó japán–kínai konfliktus, melyet a Japán Birodalom agresszív terjeszkedése robbantott ki, 1937 júliusában Peking és Tiencsin megtámadásával és elfoglalásával nyílt háborúvá eszkalálódott. A Véres szombatnak is nevezett augusztus 13-án Csang Kaj-sek kínai elnök közvetlen irányításával a nacionalista hadsereg és légierő támadást indított a Sanghajban állomásozó japán birodalmi csapatok ellen, mire válaszként a japánok további 200 ezer katona, hadihajók és a légierő mozgósításával ellentámadásba lendültek, hogy bevegyék a várost.

Az egyik legjelentősebbnek és leggazdagabbnak számító kínai város ostroma egészen decemberig eltartott, a konfliktus Sztálingrádhoz hasonló patthelyzetté fajult, melyben a kínaiak utolsó vérükig védekeztek a túlerőben lévő, szamurájok elszántságával harcoló megszállók ellen, mindezt a nemzetközi hatalmak, a brit és az amerikai megfigyelők szeme és a nemzetközi sajtó előtt – ennek a kegyetlen barbárságnak lett egyszemélyes szimbóluma a bombázásban megsérült szerencsétlen kisgyerek.

H. S. Wong: Véres szombat 
H. S. Wong: Véres szombat Wikimedia Commons

Döbbenetes vérfürdő fogadta a fotóst a pályaudvaron

H. S. Wong 37 éves kínai fotóriporter és operatőr, aki az amerikai Hearts Metrotone News filmhíradó munkatársaként tartózkodott az ostromlott városban, a sajtó más képviselőivel együtt megneszelte, hogy a japánok augusztus 28-án délután 2-kor átfogó légitámadást kívánnak indítani Sanghaj ellen, ezért a megadott időpontban kollégáival a Butterfield & Swire brit kereskedelmi társaság irodaépületének tetején várta az ellenséges repülőgépek felbukkanását. A támadás azonban váratott magára, egy óra elteltével még egyetlen repülő sem érkezett, ezért a fotósok és operatőrök többsége csalódottan távozott, csupán néhányan, köztük Wong maradtak a helyszínen.

4 órakor a továbbra is éberen figyelő Wong 16 japán repülőt pillantott meg az égen, melyek egy civil célpont, a sanghaji Déli pályaudvar épülete felé tartottak, majd odaérve kioldották bombáikat, és óriási pusztítást végeztek a pályaudvaron és környékén. Az operatőr gyorsan autóba szállt és a helyszínre hajtott, az őt fogadó látvány azonban rutinja ellenére is teljesen lesokkolta őt: mindenfelé haldoklók és holttestek, leszakított végtagok hevertek, miközben tömegek próbáltak bármi áron kijutni a lebombázott épületből.

Wong felvétele a gyerekeken segítő férfiról
Wong felvétele a gyerekeken segítő férfirólWikimedia Commons

Wong először filmkamerájával rögzített néhány snittet az elpusztított pályaudvaron uralkodó körülményekről, majd elővette kis méretű Leica fényképezőjét, hogy állóképeket is készítsen a döbbenetes káoszról; ekkor pillantott meg az egyik vonatsínen két, súlyos égési sérüléseket szenvedett kisgyereket, akiknek halott édesanyja nem messze feküdt. Egy férfi rohant oda – talán a gyerekek édesapja –, felkapta és kimenekítette az egyik gyereket, míg a másik továbbra is ordítva ült a síneken; Wong ekkor gyorsan lefényképezte a szenvedő kicsit, majd elindult, hogy biztonságba vigye.

A másik férfi azonban éppen ekkor tért vissza, felkapta a gyereket, és mindketten örökre eltűntek Wong szeme elől – a fotós nemhogy a nevét nem tudta meg a gyereknek, akit gépével megörökített, de még abban sem volt biztos, fiú vagy lány volt a szerencsétlen csöppség. Wong a filmfelvételeket és a képeket Amerikába küldte, ahol a Véres szombat, illetve Kínai gyermek címen is ismertté vált megdöbbentő fotó egész oldalon jelent meg a Life magazin október 4-i számában. A felvétel világszerte óriási visszhangot váltott ki, hatására a brit, az amerikai és a francia kormány is tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a japán légierő ártatlan civileket bombáz Kínában.

Máig vitatják, nem hamisítvány-e a kép

A fényképet természetesen a japánok sem hagyták szó nélkül, hamisítványnak, lejárató szándékú propagandakoholmánynak minősítették Wong alkotását, melyet különféle bizonyítékokkal próbáltak alátámasztani – egy másik képen például az látszik, amint az apa (?) az első kisgyerek segítségére siet, erről a japánok azt állították, valójában Wong asszisztense az illető, aki éppen beállítja a kicsit a megfelelő pózba.

Orvosi segítségben részesül a megmentett gyermek (Wong felvétele)
Orvosi segítségben részesül a megmentett gyermek (Wong felvétele)Wikimedia Commons

Ennyivel azonban nem érték be, egy japán nacionalista csoport 50 ezer dolláros (mai árfolyamon 940 ezer dollár) vérdíjat tűzött ki Wong fejére, aki ugyan brit protekció alatt állt, a halálos fenyegetések miatt végül Hongkongba távozott, ahol később is folytatta hivatását. Az 1970-es években nyugdíjba vonult, és családjában Tajvanba költözött, ott érte a halál 1981-ben, 81 éves korában.

Leghíresebb fotója több mint 80 éve viták tárgya, a hamisítás gyanúját ugyanis a háború után is többször felvetették: legutóbb 1999-ben Fudzsioka Nobukacu, a tokiói egyetem professzora állította tanulmányában, hogy a kép utólagos szerkesztéseken esett át, és szándékosan lett minél drámaibbra komponálva. Fudzsioka egyes állításai azonban szembemennek az ismert tényekkel, a professzor például úgy vélte, a fotóhoz utólag adtak füstöt, míg a szemtanúk visszaemlékezése szerint vastag füst terjengett az állomáson. A tanulmány emellett figyelmen kívül hagyja Wong egy másik – szintén a Life hasábjain megjelent – fotóját, melyen jól látszik, hogy a súlyosan sebesült kisgyereket orvosi ellátásban részesítik a helyszínen.

Mentes Anyu szakácskönyvek

 

„A kevesebb több. A mentes jobb."

 

Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak.

A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. 
Amit az online lapozgatóban megtalálsz:

  • Tartalomjegyzék
  • Előszó
  • Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából
  • + 1 recept is!

Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető!

 

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra