A szakértőknek már régóta nyilvánvaló, és egyre több átlagember is rájön, hogy valaminek meg kell változnia, hogy az étkezésünk fenntartható legyen. Persze, enni kell, de a világon rengetegen elhízottak, mellette pedig sokan éheznek. Az EAT-Lancet Bizottság 2019-es, a globális táplálékláncot vizsgáló jelentése szörnyű figyelmeztetést tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az emberiség 200 000 éves történelme ökológiai katasztrófában csúcsosodik ki. A modern ipari mezőgazdaság, a kitermelő kapitalizmus, a profithajhászás, a meghunyászkodó kormányok és saját nyugati étvágyunk miatt mindannyian felelősek vagyunk a katasztrófáért, ami felé haladunk.
A „jövő élelmiszerei” az olyan élelmiszerek, amelyek jót tesznek az embernek, az állatoknak és a környezetnek. A fiatalabb fogyasztók egyre inkább törekszenek az etikus, fenntartható döntések meghozatalára, egyre több az „alternatív húsipari” vállalat. A sejtekből termesztett hús elterjedése sincs messze: 2020-ban a Szingapúri Élelmiszer-ügynökség jóváhagyta a világ első teljesen szintetikus csirkefalatkáját.
Rovarok az étlapon
A rovarfehérje nem olyan „szexi”, de egyre inkább el kell gondolkoznunk rajta, hogy megegyük. Az a nagyszerű bennük, hogy bárhol, bármilyen környezetben lehet őket tenyészteni. Nem pusztítják el a földet, az élelmiszeripar melléktermékein is tenyészthetjük őket, és tele vannak tápanyagokkal. Jelenleg azonban a rovarokat leginkább más állatok takarmányozására használják. Egyre több kutyaeledel és macskatáp készül például rovarfehérjéből, allergiás állatoknak kifejezetten ajánlják. A rovarok nemcsak sokkal hatékonyabb takarmányt jelentenek, hanem hulladékkal is lehet őket etetni, és az ürülékük trágyaként is felhasználható.
A világ egyik felén megeszik a rovarokat
Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában a becslések szerint több százmillió ember eszik már rovarokat valamilyen mértékben. Remények szerint a nyugati hozzáállás idővel megváltozhat, talán hasonlóan ahhoz, ahogyan az olyan ételek, mint a sushi, elterjedtté váltak.
A rovarok potenciálisan gazdag fehérje- és mikrotápanyag-forrást jelentenek, és segíthetnek megoldást nyújtani az elhízásra és az alultápláltságra – derül ki egy új tanulmányból. Egyes rovarfehérjék, például az őrölt tücsök vagy a fagyasztva szárított lisztférgek olcsóbbak és könnyebben termeszthetők, gyakran alacsonyabb a zsírtartalmuk, és kisebb a környezetre gyakorolt hatásuk, mint a hagyományos állattartásnak.
Az íz és a megjelenés kapcsán sok az előítélet
A legtöbb ember még mindig nagyon vonakodik az ízzel és a megjelenéssel kapcsolatos előítéletek miatt. A tanulmány szerint lényegesen nagyobb valószínűséggel adnának esélyt az emberek a rovarokon alapú ételeknek, ha porrá őrölnék őket.
A brit tanulmányban megkérdezett 603 embernek mindössze 13%-a mondta azt, hogy hajlandó lenne rendszeresen rovarokból készült ételeket fogyasztani. Mintegy 47% azt mondta, hogy nem enné rendszeresen, 40% pedig bizonytalan volt. Az emberek több mint 82%-a arra gondolt, hogy ropogós lehet, 64,6%-a sósnak és 62,4%-a keserűnek tippelte a rovarételeket. Mindössze 24% mondta azt, hogy szerinte az íze tetszeni fog, és csak 14,1% gondolta, hogy a rovarételek étvágygerjesztőnek tűnnek.
Az undor faktor az egyik legfontosabb leküzdendő kihívás. Az éghajlatváltozás és a globális népességnövekedés miatt végül talán nem lesz más választásunk, mint rovarokkal megtelíteni az étlapot.
Van egy élelmiszer, amely nagyon jó hatással van az agy egészségére, mivel csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát. A következő cikkünkből megtudhatod, melyik az.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
