ókor emberiség

Bár a római orvosok tisztában voltak az ólommérgezés veszélyeivel, a fém mégis a mindennapi élet része volt: használták vízvezetékekhez és főzőedényekhez, de bekerült a gyógyszerekbe, a kozmetikumokba és a játékokba is, sőt még az élelmiszerekbe is. A tudósok azt sem tartják kizártnak, hogy az ólommérgezés hatásai olyan súlyosak lehettek, hogy az hozzájárult a birodalom bukásához.

Az ókori orvosok tisztában voltak a veszélyekkel

Egy nemrég elkészült tanulmány szerint a Római Birodalom ólomhasználata Európa-szerte jelentősen csökkentette az emberek IQ-szintjét.

Történelemórán megtanultuk, hogy számos dolgot a rómaiaknak köszönhetünk. Ilyen például a latin nyelv, amely a római jog és az orvostudomány alapja, a vízvezeték, a csatornahálózat, az épített utak és a közfürdők, de még a lakberendezésre is hatással van a mai napig az, ahogyan a rómaiak éltek. Gondolataik szárnyalásának, pontosabban kognitív képességeiknek azonban vélhetően gátat szabott a virágzó fémipar által kibocsátott hatalmas mennyiségű ólomszennyezés. 

Ez a kétezer évvel ezelőtti légköri szennyeződés a becslések szerint 2-3 pontos IQ-csökkenést is eredményezhetett Európában, mindemellett jelentősen befolyásolta az ókori római civilizáció tagjainak egészségügyi állapotát is. A római orvosok tisztában voltak az ólommérgezés veszélyeivel, ennek ellenére a fémet igen széles körben használták. Sőt a fémet szándékosan le is nyelték, miután a rómaiak felfedezték, hogy az ólomtartalmú szirupok meghosszabbítják a bor szavatossági idejét, valamint édesebbé is vált a nedű tőle. 

Míg a szennyezett élelmiszerek és borok által okozott ólommérgezés nagyobb valószínűséggel a felsőbb osztályokhoz tartozók egészségét károsította, azonban a teljes lakosság veszélyben volt a birodalom hatalmas bányáiból és olvasztó üzemeiből származó ólom miatt, ami az ezüst- és aranyfinomítók melléktermékeként a levegőbe került. 

Így zajlott a kutatás

Azt, hogy mekkora lehetett a levegő ólomszennyezettsége az ókorban, a kutatók az Északi-sarkvidéken fúrt jégmagokat elemezve derítették ki. A leletek a Kr. e. 500-tól a Kr. u. 600-ig terjedő időszakra vonatkozóan szolgáltattak adatot a légköri ólomkoncentrációval kapcsolatban. A jég állapota jól tükrözi, hogy a Római Birodalom felemelkedése után hogyan növekedett a levegő ólomszennyezése, ami egészen a Római Birodalom hanyatlásáig stagnált. A szakértők becslése szerint mintegy kétszáz évig a birodalom több mint félmillió tonna ólmot bocsátott ki a légkörbe.

A szennyezés hatásának kiderítésére a tudósok légköri modelleket használtak, hogy feltérképezzék, hogyan terjedhetett el az ólom Európa-szerte. Ezután kiszámították, hogy mennyi neurotoxikus fém halmozódhatott fel a gyerekek szervezetében, és az milyen hatással lehetett az IQ-jukra. 

Az elbutulás a Római Birodalom bukásához is hozzájárulhatott

Egyes becslések szerint a Római Birodalom több mint 80 millió embert számlált csúcspontján, ami azt jelenti, hogy a világ lakosságának körülbelül egynegyede lehetett kitéve a bányászat és az ólomolvasztás által okozott szennyezésnek. 

Bár az IQ 2,5-3 pontos csökkenése nem túl sok, leginkább azért jelent problémát, mert az egész populációra jellemző volt. Ez azt jelenti, hogy a légkör ólomszennyezése nemcsak az egészségre volt káros, hanem a történelem alakulását is befolyásolta.

Ám hiába csökkent a Római Birodalom bukása után a levegő ólomszennyezettsége, a középkorban ismét romlott a levegő minősége, és a helyzetet csak tovább rontotta a 20. századi ipari forradalom és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, például ólmozott üzemanyag formájában. Kutatások igazolják, milyen óriási szerepe van a kognitív képességek fejlődésében a levegő ólomszintjének. Egy vizsgálat szerint az 1970-es évek vége és 2016 között született óvodás gyermekek vérében jelentősen, deciliterenként 15,2-ről 0,83 mikrogrammra csökkent az ólom szintje, miután betiltották az ólmozott üzemanyagok használatát.

A középkorban sok gyógymód a görög hagyományban gyökerezett, így a betegségek leküzdésére sok bizarr beavatkozást hajtottak végre.