NASA találmányok

Ha memóriahabos kispárnádra hajtod a fejed, elégedetten nyugtázva az éjjeliszekrényre tett szemüvegeddel kapcsolatban, hogy nem karcolódik meg sosem a lencséje, nem biztos, hogy eszedbe jut, hogy csúcsszuper NASA-fejlesztésű praktikákkal vagy körülvéve. Pedig tényleg, hiszen a két említett eszközön kívül is jó eséllyel van a családban valakinek láthatatlan fogszabályzója vagy légtalpas cipője, de ha ezek nem is, kamerás mobilja már biztosan. És ha hozzávesszük, hogy hány családtag kaphatott bébitápszert annak idején...

Mi is az a NASA valójában?

A NASA, azaz a National Aeronautics and Space Administration, magyarul Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete. És míg mi a mindennapjainkban számos NASA-fejlesztést használunk anélkül, hogy fogalmunk lenne róla, hogy azokat az Űrhajózási Hivatal hozta létre, az egykori szovjet űrkutatók valószínűleg éppen ennyire nem sejtették, hogy a NASA létrehozása gyakorlatilag éppen nekik köszönhető.

Űrverseny

Mégpedig azzal, hogy 1957-ben a Szovjetunió útjára indította Szputnyik-1 nevű műholdját. Ezzel a lépéssel felkeltették az alvó óriást, túl nagyot húztak Amerika bajuszán, ami nem maradhatott méltó válasz nélkül. A Pearl Harbor-i második világháborús eseményekhez hasonlítható nagy csapásra végül az lett az amerikai reakció, hogy 1958. január 31-én az USA is előrukkolt egy műholddal. Ez volt az Explorer–1. 1958. október 1-jén pedig Eisenhower elnöksége alatt megkezdte munkáját a NASA. Ezek voltak az űrháború első mozzanatai, s ezután sokszor megfordult velünk a világ, mire 1998-ban már a Nemzetközi Űrállomás összeszerelésébe foghattak a nemzetek, egymással karöltve. 

NASA-találmányok

A NASA pedig azóta is folyamatosan magas minőségben végzi munkáját. A kezdeti 8000 fős alkalmazotti létszám az idők során 20 000 főre duzzadt. Köztük azokkal a tudósokkal, kísérletező kedvű és kreatív fizikusokkal, űrkutatókkal, természetesen vállalkozó szellemű űrhajósokkal és egyéb szakemberekkel, akik tárgyait te is használod, pedig ki sem teszed a lábad kis bolygónkról.

Táplálkozási igények kielégítése NASA-találmányokkal

• Bébitápszer: a csecsemőtápszerek nagy részében megtalálható, tápanyagdúsítóként alkalmazott mikroalga a NASA kutatásai nyomán került be a bébik mindennapjaiba.

• Liofilizált ételek: a fagyasztva szárítás e technológiáját az űrkutatásban dolgozók azért is fürkészték annyira, mert ezzel a módszerrel a tápérték és az ízek akár 98%-a is megmaradhat.

Egészségmegőrző praktikák a NASA ajánlásával

• Inzulinpumpa: eredetileg az űrhajósok vércukorszintjének szabályozására és az inzulin befecskendezésére született.

• Láthatatlan fogszabályzó: ebben az eszközben ma sok, a Földön járó fiatal a kamaszkori nagy szerelmeinek megmentőjét látja, talán joggal, bár a transzparens, polikristályos alumínium-oxid (TPA) voltaképpen hőkövető rakéták keresésére és infravörös antennák védőbevonatául lett életre hívva.

• Légpárnás edzőcipő: azt gondolnánk nagy naivan, egy űrhajóban lebegéshez egy átlagon felüli pamutzokni is megteszi, mondjuk NASA-logóval. És mégis, a légpárnás, háromdimenziós poliuretánhabbal ellátott edzőcipők is a szkafanderbe csomagolt űrhajósok lábának kényelmét szolgálva készültek először.

• Memóriahabos kispárna vagy matrac: az esetleges becsapódások erejének csökkentése miatt találták ki ezt a technológiát, pedig ma már a legtöbb otthonban is ilyen párnára hajtjuk álomra fejünket.

• Karcálló szemüveglencse: az űrhajóssisakból való zavarmentes kilátás érdekében feltalált karcmentes lencsék műanyaga jobban véd az UV-sugarakkal szemben, mint az üveg, és még olcsóbb is, ne csodálkozzunk tehát, hogy használata űrsebességgel, széles körben elterjedt.

Elektronikai kütyük az űrkutatásból a te otthonodba

• Kamerás mobiltelefon: a CMOS képérzékelők előbb csak a webkamerákba, onnan pedig már a mobiltelefonokba is átszivárogtak az űrtechnológiából, és a sikerük csillagászati magaslatokba repítette a mobiltelefonos fényképezés műfaját.

• Vezeték nélküli fejhallgató: csak az elmúlt bő 20 évben vált elérhetővé a nagyközönség számára a technológia, amelynek segítségével Neil Armstrong már a Holdról is bejelentkezett 1969-ben.

• Morzsaporszívó: az űrben bármikor szükségessé váló akkumulátoros fúró és kalapács igényére válaszul jutottak el a kütyüguruk a morzsaporszívó csodálatos, hiánypótló vívmányához is.

Ha mindezekről és egyéb NASA-fejlesztésű használati tárgyakról még többet szeretnél megtudni, érdemes követned a National Geographic csatorna most áprilisban elindított sorozatát. Már az első évad 6 adásából is sok értékes adattal gazdagodhatsz.

Ha az is érdekel, mit esznek az űrhajósok, és mit eszünk mi, az ő példájukat követve, ezt a korábbi cikkünket is izgalmasnak találhatod.