A nyugati emberek Mount Everestként ismerik, de a helyiek és a serpák Csomolungmaként gondolnak a hegyre, amely Kína és Nepál határán magasodva rengeteg ember álma, és tömegek végzete is egyben. A Föld istenasszonya, ennyit tesz a csúcs nepáli elnevezése, Lhakpa Sherpa, a világrekorder hegymászó életében pedig valóban olyan hatalma van a magaslatnak, mintha istennő lenne.
Túl vad volt feleségnek Lhakpa Sherpa
Lhakpa Sherpa: Az Everest királynője címmel nemrég került fel a Netflix kínálatába az a dokumentumfilm, amely az idén 51 éves nepáli nő hegymászó-teljesítményét és életét mutatja be. Lhakpa a hegy közelében nevelkedett és hiába igyekeztek elriasztani attól – édesanyja azt mondogatta neki, hogy a túloldalán él a jeti és majd elviszi –, örökké csak vágyakozott rá.
A filmből kiderül: a túl magas, túl akaratos Lhakpát nem házasították ki nepáli szokás szerint korán, mert anyja úgy érezte, az öntörvényű lányt nem lehet férjhez adni.
Nem szabad azt hinnünk, hogy mindezt azért tette volna, mert látta benne az akaratot és a képességet arra, hogy többre vigye, a hetvenes-nyolcvanas évek Nepáljában erről szó sem volt. Lhakpa nem járhatott iskolába, ahogy akkoriban egy lány sem, fiútestvérét kísérte csak oda nap mint nap, ennek következtében a mai napig írástudatlan. Azt viszont megtanulta, hogy ebben a kultúrában fiúnak kell lenni, vagy legalábbis annak kell látszani. Ezt az utat is járta, amikor családja bizonyos fokú rosszallásától kísérve expedíciókhoz szegődött be hordárfiúnak, aztán az everesti alaptábor egyik konyhásfiúja lett. Rövid hajjal, kemény munkával, mégis centiről centire fizikailag is egyre közelebb kerülve imádott hegyéhez.
A férjét is a hegyen ismerte meg
A Csomolungmát előtte meghódította már egy nepáli nő: Pasang Lhamu Sherpa 1993-ban azonban a rosszra forduló időjárás miatt nem tudott lejutni onnan. Lhakpa példaképe volt a nő, célja pedig az, hogy neki sikerüljön az ereszkedés is, és ahogyan egyre több és több időt töltött drága hegye lábánál, ez a cél is egyre közelebb került, bár már ekkor szembesült egy komoly nehézséggel –
gyermeke született egy házasságon kívüli kapcsolatból, az apa pedig elhagyta, ami visszaemlékezése szerint óriási szégyennek számított.
Egyedül nevelte fiát, és még családjához sem mert visszamenni, a hegye pedig egy ideig egyre távolodott tőle.
2000-ben aztán az állam úgy döntött, egy csakis nőkből álló expedíciót állít össze, melynek vezetője Lhakpa lett. Ez az expedíció nem volt teljesen konfliktusmentes – a többi női mászó panaszkodott arra, hogy neki kellene egyben tartani a csapatot, azonban ő folyamatosan társai előtt haladt, mert tempójuk túl lassúnak bizonyult számára. Mindezzel együtt az álom teljesült, fel- és le is jutott Csomolungmáról, ezzel beállítva sok rekordja közül az elsőt.
Ugyanebben az évben, a hegyen megismerkedett egy román-amerikai mászóval, Gheorghe Dijmarescuval. Ahogyan a filmben visszaemlékezett rá, teljesen amerikainak hitte, a nyelvet, amelyet időnként hallott tőle, pedig angolnak.
A férfi a Dunán átúszva menekült el hazájából, egészen Amerikáig, majd elismert mászó lett belőle, aki azt mondta Lhakpának, találkozzanak jövőre is az Everestnél. És találkoztak is.
Ötször mászták meg együtt a hegyet, összeházasodtak, Amerikába költöztek, két közös gyermekük született, Sunny és Shiny. Igazi tündérmese is lehetne, nem?
A bántalmazó kapcsolatot lányaik is megsínylették
Nem az volt. Alig tartott kapcsolatuk néhány éve, amikor az egész hegymászó-társadalomban nagy vihart verő expedíciót vezettek együtt 2004-ben, természetesen a Csomolungmára. A csúcshódítási kísérletre egy újságíró, Michael Kodas is velük tartott, ő és társaik is szemtanúivá váltak annak, amint a férj bántalmazza Lhakpát: úgy ütötte le, hogy a nőt eszméletlen állapotban vitték el közeléből. Kodas a filmben elmondja: komoly erkölcsi dilemmát jelentett számára, hogy az ekkor készített fotókat nyilvánosságra hozza-e, beszámoljon-e az esetről –
azt gondolta, ha megteszi, Lhakpa újra verést kaphat, de ha nem, akkor talán legközelebb akkor hall róla, amikor a nő belehal a bántalmazásba.
Kodas könyvet írt, Dijmarescu tombolt, végeredményként pedig Lhakpa búcsút kellett mondjon ismét hegyének: nem engedte mászni férje.
Élelmiszerboltban dolgozik Amerikában
A verések persze nem szűntek meg, a változás annyi volt, hogy ezeknek már a pár lányai is szemtanúi voltak. A dokumentumfilm igazán érzékletesen mutatja meg, ez milyen mélyen hatott a nagyobb lányra, Sunnyra: az első képkockától, melyen megjelenik, a depresszió jelei láthatók rajta, a film záró részében pedig nyíltan beszél arról, mit kellett végignéznie neki és húgának, és arról is, hogy ez milyen hatást gyakorolt rájuk, hogyan zárkóztak be.
Az utolsó nagy verés – mely előtt Dijmarescu egyszer a kukába dobta feleségét azzal, hogy ennek a szemétnek ott a helye – alkalmával rendőr vetett véget az eseményeknek,
Lhakpa anyaotthonba menekült lányaival, később elvált és teljes felügyeleti jogot szerzett felettük.
Sunny ezt élete legsötétebb időszakaként írja le, érthetően, és az is kézzel fogható, ahogyan a már sokkal inkább amerikai, mint nepáli tinédzsereknek meg kell küzdeniük azzal, hogy nehéz anyagi körülmények közt élnek. Lhakpa ugyanis a Whole Foods lánc egyik üzletében dolgozik nap mint nap, így szedi össze a megélhetésre való pénzt, a hegymászásra pedig csak úgy tud készülni, hogy emlékei előhívása mellett minél több időt tölt az amerikai hegyekben.
Szimbolikus jelentőségű sikert aratott
A tizedik Everest-mászás mindezek ismeretében érthető, hogy komoly cél és valódi álom számára. A filmben többször elhangzik, hogy ez majd megalapozhatja a család jövőjét, ez mindent rendbe tesz – Shiny erre reflektálva meg is említi, hogy nem érti, mitől, miért lehetne ez így. Lhakpa sikert ér el, immár tíz sikeres csúcstámadással lesz világrekorder – egyébként egyik húgával is járt a csúcson, aki 15 évesen érte el a csúcsot, ezzel maga is világrekorder lett, sőt, ekkor hárman álltak testvérekként az Everest tetején, ami szintén rekord. Valószínűleg lelkének épp annyira kell ez a csúcs, mint amennyire az elismerés –
megkapja a Tenzing Norgay-díjat, valamint talál egy szponzort is, akinek segítségével 2023-ban eljut a K2-re, mint az kiderül a dokumentumfilm lezárásából.
Lhakpa Sherpa számára talán mégis az a legfontosabb, hogy egy szimbolikus gesztussal visszaveszi az irányítást élete fölött ezzel a sikerrel. A válás után sokáig nem sikerült normalizálnia kapcsolatát exférjével annak ellenére sem, hogy még ápolta, amikor először alakult ki nála daganatos betegség. Ennek kiújultát követően vette fel vele a férfi a kapcsolatot újra, bocsánatkéréssel. Dijmarescu 2020-ban halt meg: miután kirobbant a botrány Lhakpa kapcsán, mászókarrierje gyakorlatilag megszűnt. A sosem volt, jó apa és férj hiánya keseríti meg a család életét, ebből pedig jelképes kilépés az, ahogyan
a majdnem 50 éves nő újra feláll a Csomolungma tetejére – a nézőnek is lélekemlő látványként, megmutatva azt, amit ott láthatnak a mászók.
Az Everesten furcsa rekordok is születnek: az alaptáborig eljutott már egy kétéves kisfiú is.
