kézmosás kézfertőtlenítés semmelweis

Tedd a szívedre a kezed: mielőtt a koronavírus beköszöntött volna, minden alkalommal kezet mostál, ha tömegközlekedés után hazaértél? Boltból kilépve fertőtlenítetted a kezed, mielőtt a langyos croissant-ba haraptál volna? És hányszor fordult elő, hogy kimaradt az ebéd előtti kézmosás, vagy gyermeked kezébe úgy adtál tízórait a játszótéren, hogy eszedbe sem jutott, talán fertőtleníteni kellene? Az elmúlt két év emlékeztetett minket arra, milyen fontos szerepe lehet ennek az apróságnak – furcsa, hogy volt idő, amikor még senki sem tudta, mi minden történhet akkor, ha nem mosunk kezet.

Nem volt bevett a kézfertőtlenítés

Semmelweis Ignác 1818-ban született budai családban: a Tabánban élő Semmelweis József fűszerkereskedőként vezette üzletét. Fia gimnáziumi tanulmányai után kétéves bölcsészkurzust végzett, majd apja nyomásra Bécsben jelentkezett joghallgatónak, de hamar átnyergelt az orvosi karra. Tanulmányait Bécsben, Budapesten, majd újra Bécsben végezte, 1844-ben orvos, majd még ugyanebben az évben szülészmester vált belőle. Egy évvel később sebészi képzettséget is szerzett, de a tanulással még ekkor sem hagyott fel: folyamatosan képezte magát.

Talán ennek köszönhette korszakos felfedezését is. A Bécsben dolgozó Semmelweis barátja, Jakob Kolletschka halála után áttanulmányozta az orvos boncolási jegyzőkönyvét, és 

Az igazi eredmény az volt, hogy sikerült összekötnie a megbetegedést azzal, hogy az orvosok a boncolásokról kézmosás nélkül mentek szülő nőket ellátni, fertőtlenítés nélkül. A hipotézist alátámasztotta az is, hogy azoknak a nőknek a körében, akiket bába látott el szülés alatt, nagyságrendekkel ritkábban alakult ki ez az állapot, mint azoknál, akiknél orvos is megfordult.

A kézmosás úttörőjévé vált Semmelweis

Semmelweis egyszerű megoldást talált a problémára: kezet kell mosni. Többféle vegyszer tesztelését követően a klórmeszet találta a legalkalmasabbnak a feladatra, az ezzel történő kézmosásra kötelezte az orvosokat, orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet 1847 tavaszán az általa vezetett szülészeti osztályon, októberben pedig két páciens vizsgálata között is kötelezővé tette a mosakodást. Ez egy könyékig terjedő, nagyon alapos, negyedórás folyamat volt, amit körömkefe használatával végeztek.

Nem csoda, hogy Semmelweis nem volt túl népszerű kollégái körében, akik a hátuk közepére sem kívánták ezt a macerát. A beavatkozás eredménye egyértelmű volt, sikerült még a bábai adatok alá is tornászni a szülészetén előforduló gyermekágyi lázas esetek számát, a kollégákat azonban ez cseppet sem érdekelte.

Kortársai nem értették meg

Két év elteltével lejárt bécsi szerződése, melyet nem hosszabbítottak meg, nézeteit az egyetemen is elutasították. Ezt követően hazatért Bécsből, és a Szent Rókus Közkórházban lett fizetés nélkül tiszteletbeli főorvos, ahol szintén nem fogadták túlzottan barátságosan. Munkássága pedig itt is komoly eredményeket tudott elérni: 0,85 százalék alá sikerült szorítania a gyermekágyi lázban való halálozás rátáját.

A következő években szenvedélyes hangvételben íródott, német nyelvű levelekben igyekezett terjeszteni az anyák életét megmentő módszert orvos kollégái körében, de ez ismét elutasítást váltott ki.

Tragikus véget ért élete

Semmelweis élete tragikus véget ért sok küzdelem után. Folyamatosan gyötörte az önvád felfedezése miatt azért, hogy a nők halála az orvosok hanyag magatartása miatt következett be, ehhez pedig viselkedésében bekövetkezett furcsaságok adódtak. 1865-ben elmezavarig súlyosbodott az állapota: Döblingben július 31-én került elmegyógyintézetbe, ahol két hét múlva elhunyt. Halálának körülményei kapcsán felmerült, hogy esetlegesen a személyzet bántalmazta volna, de boncolási jegyzőkönyve, valamint a a maradványain 1965-ben elvégzett vizsgálatok kiderítették, hogy lassú lefolyású csontvelőgyulladásból fakadó szepszis miatt vesztette életét – abban a betegségben halt meg, amelyet felfedezett.

Semmelweis alakja máig foglalkoztatja a közvéleményt: nem csoda, hiszen az anyák megmentője névvel illetett tudós felfedező nem csak a kézmosás révén volt úttörő. Elsőként hajtott végre hazánkban petefészekműtétet, és a második volt, aki császármetszést végzett. Az utóbbi időkben mégis a pandémia emelte személyét az érdeklődés középpontjába – Cibulya Nikol Láz címmel készített rövidfilmet harcáról, a Dr. Semmelweis című darabot a bristoli Old Vic Theater Marky Rylance főszereplésével tűzte műsorára, Jens Bjørneboe norvég drámaíró pedig születésének kétszázadik évfordulójára készült el Semmelweis című drámájával. Legközelebb, amikor majdnem elfelejtesz kezet mosni, te is gondolj arra, mi mindent köszönhetünk neki.