A globális felmelegedés nem játék, és főleg nem összeesküvés-elméletek alapanyaga. A világ tudósai nem győzik figyelmeztetni embertársaikat, hogy cselekedni kéne, hiszen közös jövőnk a tét. Mostanra már túlhaladtunk azon a ponton, hogy el lehetne hessegetni ezt a problémát, rövidebb távú jövőnkre is hatalmas hatással lesz, ahogyan az Szabó Amanda Imola meteorológus, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza cikkéből is kiderül. Nem kisebb a tét, mint hogy 2030-ra világszerte 80 millió teljes állásnak megfelelő munkaóra veszhet el 2400 milliárd dolláros veszteséget termelve, a társadalmi különbségeket még inkább kiélezve az országok között és az egyes országokon belül.
A felmelegedés, a hőstressz gazdasági hatásai
Kutatók azt találták, hogy a munkatermelékenység már akkor is csökken, ha a „nedves gömb hőmérséklet index” 24–26 Celsius-fok között van. Ezt az indexet a hőmérséklet, a páratartalom, a szélsebesség és a napsugárzás figyelembevételével számolják ki, azt nézve, mekkora hőterhelés éri az embereket. Ha ez a szám a 33–34 Celsius-fokot is eléri, akkor már felére csökken a munkások hatékonysága.
A hőstressz okozta megterhelést tovább fokozhatják a már meglévő egészségügyi problémák, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések. Évente pedig 100 haláleset közül az esetek több mint a felében valamilyen szív- és érrendszeri betegség okolható hazánkban. Az pedig, hogy a népesség nagy része városban él, tovább fokozza az emberi szervezetet érő hőterhelést, mivel a városok mesterséges felszínei hőszigeteket képeznek.
Szabó Amanda Imola szerint a leginkább érintettek a mezőgazdasági és építőmunkások, illetve a forró gyárakban dolgozók, ha a hőstresszről van szó. A korábban említett 2400 milliárd dolláros globális gazdasági veszteség egy optimista számítás, amely akkor következne be, ha sikerülne 1,5 Celsius-fokosra korlátozni a hőmérséklet-emelkedést, mivel ennyire súlyosan érinti a hőstressz a kemény körülmények között dolgozó fizikai munkások szervezetét.
A fokozódó hőstressz tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket
A világszinten emelkedő átlaghőmérséklet nem oszlik el egyenlő mértékben. Az alacsonyabb jövedelmű régiókat jobban sújtja a probléma, akik ráadásul kevésbé képesek a növekvő hőhöz adaptálódni rendszerszinten. Ha azt gondolnánk, ez minket kevésbé érint, nagy tévedésben élünk, ugyanis pontosan ezek azok a régiók, amelyek a világ élelmiszer-ellátásában fontos szerepet játszanak: Kína és India a világ kukoricatermelésének 24 százalékáért, a rizstermelés 50 százalékáért, míg a búzatermelés 30 százalékáért felelnek. A két legsúlyosabban veszélyeztetett régióban, a szubszaharai Afrikában és Délkelet-Ázsiában a 3 Celsius-fokos globális felmelegedés a termények árának 5 százalékos emelkedéséhez vezethet, és a jóléti veszteség globálisan elérheti a 136 milliárd dollárt.
Az építőipar is megsínyli a növekvő hőstresszt , 2030-ra a kieső munkaórák 19 százaléka ebben a szektorban várható, 60 százaléka a mezőgazdaságra esik majd. Az építőipari veszteségek főleg Észak-Amerikában, Észak-, Dél- és Nyugat-Európában, illetve az arab országokban valószínűsíthetők.
A hőstressz gazdasági, társadalmi és egészségügyi hatásai miatt nehezebbé fog válni a szegénység leküzdése, illetve az emberi méltóság határain belüli lakó- és életkörülmények elérése. Az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Céljából 9 elérését veszélyezteti az emelkedő hőmérséklet és annak hatásai. Többek között a szegénységgel, élelmezésbiztonsággal, egészséggel, tisztességes munkavégzéssel, gazdasági növekedéssel és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseket fenyegeti.
Hogyan orvosolható a probléma?
A szakember szerint a globális gondolkozás és összefogás, befektetés segíthetné minimalizálni a hőstressz okozta kockázatokat és egyenlőtlenségeket. Egyrészt rendszerszintű fejlesztéseket kellene kieszközölni a mezőgazdaságban. Ez gépesítéssel és klímaorientált okos mezőgazdaságra való átállással kellene, hogy megvalósuljon, hogy a munkásokat minél inkább védeni lehessen. Másrészt, olyan szabályozásokat kellene bevezetni, hogy a munkavállalók egy adott hőmérsékleten túli hőnek ne lehessenek kitéve. Harmadrészt, fejleszteni kellene a szociális ellátórendszert, ideértve a társadalombiztosítást és a szociális támogatásokat, hogy a munkavállalók és családjaik könnyebben alkalmazkodni tudjanak a hőstressz határaihoz, erre különösen a fejlődő országokban lenne szükség.
Ha érdekel, hogy a klímaváltozás milyen hatást gyakorol életünk egyéb területeire, ezeket a korábbi cikkeinket ajánljuk: Koraszülésekhez vezet a klímaváltozás: Így teszi tönkre gyermekeink jövőjét a meleg és a rossz levegő, illetve Miért van ilyen meleg telünk? Nagyobb baj lesz belőle, mint hogy nem tudunk szánkózni!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
