A globális felmelegedés nem játék, és főleg nem összeesküvés-elméletek alapanyaga. A világ tudósai nem győzik figyelmeztetni embertársaikat, hogy cselekedni kéne, hiszen közös jövőnk a tét. Mostanra már túlhaladtunk azon a ponton, hogy el lehetne hessegetni ezt a problémát, rövidebb távú jövőnkre is hatalmas hatással lesz, ahogyan az Szabó Amanda Imola meteorológus, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza cikkéből is kiderül. Nem kisebb a tét, mint hogy 2030-ra világszerte 80 millió teljes állásnak megfelelő munkaóra veszhet el 2400 milliárd dolláros veszteséget termelve, a társadalmi különbségeket még inkább kiélezve az országok között és az egyes országokon belül.
A felmelegedés, a hőstressz gazdasági hatásai
Kutatók azt találták, hogy a munkatermelékenység már akkor is csökken, ha a „nedves gömb hőmérséklet index” 24–26 Celsius-fok között van. Ezt az indexet a hőmérséklet, a páratartalom, a szélsebesség és a napsugárzás figyelembevételével számolják ki, azt nézve, mekkora hőterhelés éri az embereket. Ha ez a szám a 33–34 Celsius-fokot is eléri, akkor már felére csökken a munkások hatékonysága.
A hőstressz okozta megterhelést tovább fokozhatják a már meglévő egészségügyi problémák, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések. Évente pedig 100 haláleset közül az esetek több mint a felében valamilyen szív- és érrendszeri betegség okolható hazánkban. Az pedig, hogy a népesség nagy része városban él, tovább fokozza az emberi szervezetet érő hőterhelést, mivel a városok mesterséges felszínei hőszigeteket képeznek.
Szabó Amanda Imola szerint a leginkább érintettek a mezőgazdasági és építőmunkások, illetve a forró gyárakban dolgozók, ha a hőstresszről van szó. A korábban említett 2400 milliárd dolláros globális gazdasági veszteség egy optimista számítás, amely akkor következne be, ha sikerülne 1,5 Celsius-fokosra korlátozni a hőmérséklet-emelkedést, mivel ennyire súlyosan érinti a hőstressz a kemény körülmények között dolgozó fizikai munkások szervezetét.
A fokozódó hőstressz tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket
A világszinten emelkedő átlaghőmérséklet nem oszlik el egyenlő mértékben. Az alacsonyabb jövedelmű régiókat jobban sújtja a probléma, akik ráadásul kevésbé képesek a növekvő hőhöz adaptálódni rendszerszinten. Ha azt gondolnánk, ez minket kevésbé érint, nagy tévedésben élünk, ugyanis pontosan ezek azok a régiók, amelyek a világ élelmiszer-ellátásában fontos szerepet játszanak: Kína és India a világ kukoricatermelésének 24 százalékáért, a rizstermelés 50 százalékáért, míg a búzatermelés 30 százalékáért felelnek. A két legsúlyosabban veszélyeztetett régióban, a szubszaharai Afrikában és Délkelet-Ázsiában a 3 Celsius-fokos globális felmelegedés a termények árának 5 százalékos emelkedéséhez vezethet, és a jóléti veszteség globálisan elérheti a 136 milliárd dollárt.
Az építőipar is megsínyli a növekvő hőstresszt , 2030-ra a kieső munkaórák 19 százaléka ebben a szektorban várható, 60 százaléka a mezőgazdaságra esik majd. Az építőipari veszteségek főleg Észak-Amerikában, Észak-, Dél- és Nyugat-Európában, illetve az arab országokban valószínűsíthetők.
A hőstressz gazdasági, társadalmi és egészségügyi hatásai miatt nehezebbé fog válni a szegénység leküzdése, illetve az emberi méltóság határain belüli lakó- és életkörülmények elérése. Az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Céljából 9 elérését veszélyezteti az emelkedő hőmérséklet és annak hatásai. Többek között a szegénységgel, élelmezésbiztonsággal, egészséggel, tisztességes munkavégzéssel, gazdasági növekedéssel és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseket fenyegeti.
Hogyan orvosolható a probléma?
A szakember szerint a globális gondolkozás és összefogás, befektetés segíthetné minimalizálni a hőstressz okozta kockázatokat és egyenlőtlenségeket. Egyrészt rendszerszintű fejlesztéseket kellene kieszközölni a mezőgazdaságban. Ez gépesítéssel és klímaorientált okos mezőgazdaságra való átállással kellene, hogy megvalósuljon, hogy a munkásokat minél inkább védeni lehessen. Másrészt, olyan szabályozásokat kellene bevezetni, hogy a munkavállalók egy adott hőmérsékleten túli hőnek ne lehessenek kitéve. Harmadrészt, fejleszteni kellene a szociális ellátórendszert, ideértve a társadalombiztosítást és a szociális támogatásokat, hogy a munkavállalók és családjaik könnyebben alkalmazkodni tudjanak a hőstressz határaihoz, erre különösen a fejlődő országokban lenne szükség.
Ha érdekel, hogy a klímaváltozás milyen hatást gyakorol életünk egyéb területeire, ezeket a korábbi cikkeinket ajánljuk: Koraszülésekhez vezet a klímaváltozás: Így teszi tönkre gyermekeink jövőjét a meleg és a rossz levegő, illetve Miért van ilyen meleg telünk? Nagyobb baj lesz belőle, mint hogy nem tudunk szánkózni!
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
