földön kívüli

A magyar nyelv sokféle néven ismeri azt a halat, mely földönkívüliek keze munkájának tulajdonított víz alatti formákat hoz létre: Fehér foltos gömbhal, fehér uszonyú gömbhal, fehér puffer. De vajon mi az oka annak, hogy ilyen látványos nyomot hagy maga után, ha udvarol?

A Rjúkjú-szigetektől nem messze fedezték fel először a furcsa, mederbe vájt mélyedéseket a vízpartok környékén. A szabályos kör alakúnak tűnő, apró barázdákkal tarkított kis mélyedésekről azt hitték, földönkívüliek munkáját látják. Csak évtizedekkel később, 2011-ben derült ki, hogy a gömbhalak násztáncának maradékai. 

Az egész Földön egyedülálló módon udvarolnak a gömbhalak

Noha a Rjúkjú-szigetek a Kelet-Kínai-tengerben helyezkednek el, közigazgatásilag Japánhoz tartoznak. A szigetcsoport 161 szigetből áll, 44 lakott és 117 lakatlan. Legnagyobb tagja pedig Okinava. A szubtrópusi környezet igencsak kedvez a faunának, legendásan gazdag halakban a környék. A vulkanikus területen fekvő szárazföldek lakói a mai napig az animista, buddhista vallást követik.

Sámánok és varázslók is élnek közöttük, akik saját környezetükben igencsak nagy tiszteletnek örvendenek. Nem véletlen tehát, hogy a misztikummal átitatott mindennapi környezetben a különleges domborzati elemeknek azonnal földöntúli származást tulajdonítottak. A víz mélyén, a mederben kialakult koncentrikus formákat 1995-ben fedezte fel egy víz alatti felvételeket készítő fotográfus.

Csak 2011-ben derült fény a titokra: nem a földönkívüliek, hanem egy halfaj munkásságának köszönhetőek a látványos alkotások.

16 évig homály fedte a meder megmintázóit

A 30 méteres mélységben kialakult mintázat megfigyelése nem csak azért okozott nehézséget az azzal foglalkozó kutatóknak, mert mélyen van. Az időjárási körülmények, illetve az ár-apály változása is nehezítette a munkájukat. Alkotóikat 16 évvel a körök felfedezését követően új fajként regisztrálták,  Torquigener albomaculosus néven. A japánok természetesen saját névvel is illették az apró gömbhalakat, a közeli sziget nevéből és a hátán található, jellegzetes, pöttyös minta után Amami Hoshizorafugunak nevezték el. 

A természettudósok a megfigyeléshez szükséges technológia rendelkezésre állását követően 5 napon keresztül követték nyomon a hím halat amely nemcsak a medret változtatta meg mozgásával udvarlás közben, de még általa szétrágott kagylódarabokkal is díszítette a nászfészket. Elsőként kiválasztotta a helyszínt, majd megtisztította a hínártól, és az egyéb növényektől. Mellúszóival söprögetve tolta ki a homokot egyre szélesebb körben, így kialakítva a földöntúli jelenségnek hitt körforma barázdáltságát. A hasával pedig elmélyítette a barázdákat. 

A 2022-ben dokumentált fészeképítés során egyetlen hal mintegy 2 méter átmérőjű fészket alkotott meg 7 koncentrikus kört alakítva ki. Másnap máris megerősítést nyert, hogy többnapos munkája nem volt hiábavaló, hiszen reggelre már ikrákkal volt tele a közepe.

A nőstény gömbhalnak mindössze ennyi szerep jut a történetben, az ikrák lerakását követően távozik, a növendék halakat később a hím neveli fel.

A hím hal folyamatosan friss tengervizet biztosít legyezgető úszásával leendő utódainak. Az udvarlási időszak mintegy 2 hónapja alatt akadtak a vizsgálatok szerint olyan fészkek, melyek azonnal elnyerték a nőstények tetszését, de olyanok is, amelyeknek több apályos időszakot kellett átvészelniük, mire kiválasztották a nőstények.

Ebben a cikkünkben egy óriás ragadozó különleges életmódjával ismerkedhetsz meg, kattints tovább, ha érdekelnek az állatvilág csodái!