Már az újkőkorban is állítottak őseink úgynevezett menhireket. A kelta eredetű szó jelentése „magányos kő”. Sajnos nem sok ilyen építmény (azaz állítmány) élte túl az elmúlt évszázadokat, de a franciaországi Bretagne-ban járva megcsodálhatunk még néhányat. Jelentésüket nem sikerült teljes egészében megfejteni, egyesek szerint határjelző kövek, mások az ősök lelkének szimbólumaiként tekintenek rájuk. Lehet, hogy csillagászati megfigyeléseket végeztek a segítségükkel, de az is elképzelhető, hogy az ember függőleges testtartását akarták velük szimbolizálni.
Az ókori görögök nem éppen a szégyellősségükről voltak híresek. A középületek és otthonaik bejáratánál szentélyeket (hermákat) állítottak Hermésznek, az istenek hírnökének. Ezek embermagasságú, négyszögletű oszlopok voltak, a tetejükön leggyakrabban Hermész mellszobrával, egy szakállas fejjel. Derékmagasságban pedig egy merev péniszt faragtak rá. Olyan helyeken állították őket, ahol az emberek jó szerencsét vártak, vagy el akarták űzni a balszerencsét, például útkereszteződésekben, piactéren, könyvtár mellett. Valószínűleg az ókori egyiptomiaktól merítettek ihletet, akik Min völgyistent hasonlóan, szakállas királyként ábrázolták leegyszerűsített testtel; egyik kezét felemelte, másik kezével péniszét tartotta.
Az ókori világ másik jelentős fallikus szimbóluma az obeliszk volt. Egyiptomban és Asszíriában napszimbólumként állították, emellett gyakran termékenységi szimbólumokat és a férfiasság szibólumait is rávésték. A rómaiak is számtalan, fallikus formájú tárgyat használtak (vázákat, díszeket, szobrokat), amelyek olyannyira fennmaradtak, hogy a szicíliai nők még a 18. században is előszeretettel csókolgatták ezeket a fogadalmi ajándékokat, mielőtt az oltárra helyezték volna a templomban.

A fallikus épületek a felhőkarcolók elterjedésével jelentek meg tömeges számban, elsősorban Észak-Amerikában. Természetesen manapság az építészek már nem azért terveznek a magasba törő épületet, mert a pénisz alakját szeretnék viszontlátni; tény ugyanakkor, hogy a felhőkarcolók néhány államban (Kína, Hongkong, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek) a gazdasági hatalomra való törekvés szimbólumai.
Lássunk tehát a modern kori fallikus építészet gyöngyszemei közül néhányat!

Az Ypsilanti víztorony az Amerikai Egyesült Államokban, Michigan állam azonos nevű városában található. 1889 és 1890 között építették, William R. Coats tervezte a város vízellátása céljából. 1956-ig az egyetlen ilyen létesítmény volt a környéken. Lakói Brick Dicknek nevezik, és 2004-ben a Cabinet művészeti-kulturális magazin a világ legfallikusabb épületének nyilvánította.
A Colonna Mediterranea Máltán, Luqa városában található. Alkotója, Paul Vella Critien szerint egyiptomi szimbólum, kritikusai szerint azonban tagadhatatlan, hogy egy pénisz az ihletője. A műalkotás különösen XVI. Benedek máltai látogatása idején került az érdeklődés középpontjába.

A londoni 30 St Mary Axe 2004 áprilisa óta csodálható meg a brit fővárosban. A 180 méteres tornyot Norman Foster tervezte, és – alakján kívül – arról nevezetes, hogy ez az első olyan magas ház Londonban, amely a környezettudatosság jegyében újrafelhasznált és újrafelhasználható anyagokból készült. A britek gherkinnek (uborka), erotic gherkinnek, towering innuendónak (tornyosuló célzás) vagy cristal phallus (kristályfallosz) becézik az épületet, amely 2004-ben elnyerte a Cabinet magazintól a „Világ legjobb körülmetéletlen épülete” díjat.
Barcelonában, a Poblenou negyedben található aTorre Glòries, korábbi nevén Torre Agbar. A felhőkarcolót a francia Jean Nouves tervezte, és 2005-ben avatták fel. Különös alakjának kialakításában szerepet játszott a törekvés, hogy valamilyen módon utaljon a neves katalán építész, Antoni Gaudí épületeire, különösen a Sagrada Familiára, valamint a város másik jelképének számító hegy, a Montserrat sziklaképződményeire is. Alsó része hengeres, majd fölfelé összeszűkül. Teljes magassága 145 méter, szintjeinek száma 33. Szinte teljes felületét üveg borítja: összesen 4400 ablaka van, esténként pedig különböző színekben pompázik.

Jean Nouvel nem csak Barcelonában aktív: Dohában, Qatar fővárosában építették meg tervei alapján a Burj Doha nevű 238 méter magas felhőkarcolót, amely 2012-ben készült el. A felhőkarcoló külsejét tradicionális arab motívumokat ábrázoló acélháló fedi.

A Sydney-ben található Hyde Park Obelisket 1857-ben építették, és a város csatornarendszerének szellőztetését biztosítja. „Mindössze” 22 méter magas, de az ausztrálok nem szégyellik az alakját: 2014. november 7-én egy AIDS elleni felvilágosító kampány keretében óriási rózsaszínű óvszerrel borították be. Az akció olyan nagy médiaérdeklődést váltott ki, hogy azóta többször is megismételték.

Vannak állítások, amik néhány évtizede még igaznak számítottak, de ma már nem azok. Ezért is olyan sok a félreértés a vírussal kapcsolatban.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés