Ugye mindenki találkozott már kedves ismerőséről lehetetlenül előnytelen képpel, amit az illető büszkén és boldogan osztott meg. Mi történik ebben az esetben?
- Megírjuk privátban, hogy: „Cukikám, ennél sokkal szebb vagy a valóságban, vedd le ezt a szörnyű képet, mielőtt sokan látják.”
- Odaírjuk kommentben, hogy: „Pedig a valóság még ennél is szebb”, és teszünk utána minimum öt szívecske ikont, egy kacsintósat és két rózsaszálat.
- Szolidaritásból és barátságból kelletlenül rányomunk egy szánalomlájkot, és gyorsan továbbgörgetünk, hogy eltereljük a figyelmünket.
- Nem lájkolunk semmit, de lelkiismeret-furdalást érzünk, és eszünkbe jut, milyen rossz érzés kevesebb hüvelykujjat kapni, mint az ember várja, ezért visszagörgetünk, és mégis lájkolunk.
A Facebook árnyoldala: legrosszabb énünket is kirakatba tesszük
Senki ne vegye zokon, az alábbi felsorolásban valószínűleg mindenki magára ismer egy-két kategória erejéig. Ez teljesen természetes. Nem jelenti azt, hogy valami rosszat tettünk, vagy vállalhatatlanul gáz, amit csináltunk, egyszerűen magával vitt a kor szelleme.
Az viszont nem árt, ha a továbbiakban óvatosan kezeljük, hiszen, mint mára köztudott, nemcsak ismerősök, párkeresők „csekkolnak rá” a gyanútlan posztolókra, de a munkaszerződés aláírása előtt a cégek HR-részlege és a leendő anyós is.
A fürdőszobás szelfi
A szelfi hőskorában, amikor a műfaj még csak bontogatta a szárnyait, a selfiestick pedig még csak legmerészebb álmainkban létezett, felütötte a fejét a fürdőszobás szelfi jelensége. Különös ismertetőjele a háttérben feltűnő fürdőszoba-falicsempe márványos vagy görögös mintázata volt, előtérben a tükörbe pózoló csücsörítő vagy éppen szexin durcás képmása a posztolónak. A fürdőszobás szelfik csillaga akkor kezdett leáldozni, amikor a posztolók ráébredtek, hogy ha ugyanezt a szelfit egy gizda háttér előtt lövik, még többet üzenhetnek magukról a külvilágnak. Azóta a fürdőszobacsempe visszavonult rövid világkarrierjéből a család intimitásába.
A ruhásszekrény tükrében lőtt szelfi
Valahol a tengerparti bikinis szelfi előtt és a fürdőszobások után, leginkább a péntek és szombat esti bulizásra készülők szerették a partikész állapotot magas sarkúban, kisridiküllel, de a buli súlyától még nem megrokkant állapotban megörökíteni magukat. Erre ideálisabb helyszín nem adódhat, mint a kínálkozó gardróbszekrény szigorúan egész alakos tükre. És ha már az ember lánya saját magának tetszett ebben a tükörben, késztetést érzett, hogy ezt a perspektívát rögtön ismerőseivel is megossza.
Tengerparti nyaralós
Szintet léptünk, és az ingatlanbelsőket promotáló home szelfik után elérkeztünk a tengerparti koktélozós, sétahajókázós, vízisízős, szörfdeszkás, habokból kikecmergő vagy naplementén spontán elmerengő képekig, amelyek legelőnyösebb pillanatait éppen megörökítette legközelebbi hozzátartozónk, egy helyesen megválasztott filter feltétele után, saját telefonunkkal.
Ez a műfaj már a családdal nyaralókat is beszippantotta, jóllehet, ők nem a bikiniben, hátulról fényképezkedők táborát erősítik, hanem a családdal boldogan mosolygók fogpasztareklámba illő fotóit szaporítják.
Amivel egyébként semmi baj nincs az égvilágon.
És az ismerősök értik is az üzenetet, hogy nekünk most jó, és ezt tudatni akartuk. Ők pedig barátian veszik is a lapot, és belemennek a játékba, amikor szuperlatívuszokban ajnároznak, csupa jót kívánnak, szétlájkolnak és agyonszívecskéznek, és valljuk be őszintén, működik. Amikor a nyaralás első vacsorájának tintahalkarikáiról kirakott fotók lájkolóit vesszük másnap a strandon sorra, jólesik pásztázni az ismerősök nevét.
Egy kis „policy és privacy”
A lájkgomb funkciót a Facebook 2009-ben fejlesztette, és szándékosan tartózkodik azóta is a dislike gomb létrehozásától, amely nem lenne kompatibilis célkitűzéseikkel. Ugyanakkor Arnold Roosendaal egy évvel később, 2010-ben megjelent tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a lájkgombot használók internetes szokásait mennyire könnyű feltérképezni és nyomon követni.
Vissza a strandra…
Még a lájkoknál is jobban esik olvasni kedves soraikat, és szívünket elárasztó melegséggel válaszolunk: „Igen, tegnap érkeztünk, szuper minden, majd otthonról hívlak, puszik”. Persze van, aki nem bírja megállni, hogy ne szóljon kicsit róla is a másik posztja, és enyhén beletrollkodva a másik boldogságába odakommenteli: „Szuper hely, mi 3 éve voltunk 2 hetet, csak mi all inclusive-ban, na érezzétek jól magatokat!”
Vagy túl cukik, vagy túl gonik vagyunk
De, amennyire elnézően és nagylelkűen szórjuk ismerőseink felé a dicsérő bókokat, kizárólag felsőfokon dobálódzunk a szebbnél szebb szavakkal: „De gyönyörű vagy”, „Istenien nézel ki”, „Mitől vagy ennyire fiatal”, „Azok a szemek”, „De jó látni a boldogságod” és társaik, amik, nem lehet elégszer hangsúlyozni, tényleg jót tesznek az ember lelkének, és pestiesen szólva megadják a „made my day” élményét, legalább annyira zord tud lenni a fácse közönsége egymással, ha idegenek között megy a kommentháború.
Nem kell olyan megosztó témákra gondolni feltétlenül, mint a politika, sokkal lagymatagabb közéleti témák is ki tudják hozni az embereket a sodrukból, és az ismeretlenek nyakába kíméletlenül öntenek hideget-meleget. Amennyi túlzást elbírnak a dicsérő posztok, annyi gorombaság tud sütni az ismeretlenül egymásra szórt szitkokból.
Más baj is van!
A Facebook, mely 2017-ben átlépte a 2 milliárd fős rendszeres felhasználó csillagászati számát, egyes kutatások szerint tovább fokozza az önbizalomhiánnyal rendelkező fiatalok alacsony önértékelését. A népszerűség hajhászása és a lájkok vadászata közben aztán testképzavar és azzal járó komolyabb betegségek is kialakulhatnak, mint az anorexia vagy a bulimia, mások pedig veszélyes és felesleges kihívásokkal teszik kockára életüket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
