57 évesen, 1827. március 26-án elhúzódó betegséget követően hunyt el a zseniális zeneszerző: ágynak esett már az előző év karácsonyán. Sárgaságot állapítottak meg nála, testrészei feldagadtak, minden egyes lélegzetvételért meg kellett küzdenie.
Beethoven nem akart titkot csinálni süketségéből halála után
A zeneszerző személyes tárgyainak átnézése közben egy olyan levélre bukkantak, amelyet Beethoven negyedszázaddal korábban írt. A végakaratban könyörög testvéreinek, hogy tárják a nyilvánosság elé betegsége részleteit, amelyektől szenvedett. Negyvenes éveiben már gyakorlatilag teljesen süket volt,
így zenészként nem léphetett többé színpadra, és az általa komponált csodás zeneműveket sem hallgathatta meg: csak belső hallása számára léteztek.
Szerette volna, ha a következő generációk nemcsak az emberi aspektust értették volna meg küzdelmeiből, hanem azt is, ha magyarázatot sikerül találni arra, mi alakíthatta ki nála ezt az állapotot. A kutatók komolyan is vették ezt a felkérést, a közelmúltban is lezárult egy kutatás, amely Beethoven hajszálából származó DNS használatával próbálta megfejteni a titkot.
Húszas éveitől betegeskedett
A Max Planck Intézet kutatói eredtek a rejtély nyomába: Johannes Krause vezető kutató irányításával azt akarták kideríteni, milyen folyamat indította el a zeneszerző húszas éveiben azt a progresszív hallásvesztést, amely teljes süketségig vezetett.
A fiatal Beethoven először azzal szembesült, hogy csöng a füle: Johann Adam Schmidt, a zeneszerző kezelőorvosa nem tudott rájönni, mi lehetett ennek oka.
Amikor már nem hallotta a magasabb regiszterekben felcsendülő hangokat, előadóművészi pályája véget ért, ami nagyon meg is viselte őt. Testvéreinek írt leveleiből kiderült, hogy kétségbeesése egészen az öngyilkosság gondolatáig űzte a zeneszerzőt, de ennél több kórsággal is meggyűlt a baja.
Már fiatalon krónikus hasi fájdalmak gyötörték, hasmenéses rohamai voltak, a halálát megelőző években pedig májbetegség is jelentkezett nála. Egy korábbi DNS-vizsgálat felvetette az ólommérgezés eshetőségét is, ami nem teljesen földtől elrugaszkodott gondolat, mivel ebben a században még ólomból készült edényekből ittak, illetve az orvoslásban is bevett volt ennek az anyagnak a használata. Ezt a felvetést ugyanakkor egy tavaly tavasszal napvilágot látott tanulmány cáfolta, azzal az indoklással, hogy a megvizsgált hajtincs nem is Beethovené volt.
Hajtincsei nem arról árulkodnak, amit ő kiderített volna
A német kutatók azonban bizonyítottan Beethoven fejéről származó hajszálakkal dolgozhattak: ezek segítségével sikerült megtalálni azt, mi okozhatta a zeneszerző halálát, ugyanakkor süketsége okára nem utal semmi a megvizsgált genetikai mintában.
Beethoven – ki tudja, talán azért, mert a hallásvesztés miatti depressziója ebbe az irányba taszította – nagy mennyiségben fogyasztott alkoholt, emellett pedig hepatitis B-fertőzött volt.
Halálának közvetlen kiváltó okai ezek lehettek. A hallásvesztés vagy az emésztőszervrendszeri problémák hátterét ugyanakkor nem tudta feltárni ez az elemzés sem, csak további kérdéseket vetett fel, mint például azt, hogyan fertőződhetett meg Beethoven hepatitisszel. Azt a korábbi feltételezést, mely szerint a zeneszerző emésztési gondjait irritábilisbél-szindróma okozta volna, kizárták, mivel erre a betegségre alacsony rizikót mutatott ki a tincs vizsgálata.
Egy furcsaság azért felmerült
Mindezek mellett egy meglepő rejtélyre is rámutattak a vizsgálatok. A hajminták Y-kromoszómáját a Beethoven apai ágáról származó, modern kori leszármazottakéval összehasonlító további vizsgálatok furcsa anomáliára világítottak rá: ez félrelépésre utal a zeneszerző születését megelőző generációkban. Hendrik van Beethoven 1572 körül a belgiumi Kampenhoutban történt fogantatása és Ludwig van Beethoven hét generációval később, 1770-ben, a németországi Bonnban történt fogantatása között járhatott valaki görbe úton a családból Tristan Begg, a Cambridge Egyetem biológiai antropológusa szerint.
A süketség oka ugyanakkor továbbra is rejtély – korábban szifiliszt, nehézfémmérgezést, lupuszt, tífuszt, szarkoidózist és Paget-kórt is feltételeztek már ennek okaként. Amire a tudomány jelenleg lehetőséget teremt, azt már megpróbálták felderíteni, de a válaszok elmaradtak, így könnyen lehet hogy sosem ismerjük meg süketségének valódi okát.
Ha szívesen olvasnád Bősze Ádám zenetörténész gondolatait is a zeneszerzőről, olvasd el ezt a cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
