A Bajza utca a főváros VI. és VII. kerületében, utóbbi a Damjanich és a Podmaniczky utca között húzódik, itt található többek között a Magyar Írószövetség székháza, a Fasori evangélikus templom és gimnázium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem műtermei, de a kisföldalatti azonos nevű megállója is. Az utca egykori lakójáról, a reformkor irodalmi életének vezéralakjáról, Bajza Józsefről kapta a nevét.
Bajza József 1804. január 31-én látta meg a napvilágot a Heves megyei Szűcsiben, művelt középbirtokos család sarjaként. Gyöngyösön a ferencesek gimnáziumában, majd a pesti piaristáknál tanult – ahol Vörösmarty Mihály iskolatársa volt –, a középiskola befejezése után bölcsészetet, később Pozsonyban jogot hallgatott. Letette az ügyvédi vizsgát, de sohasem volt különösebb célja a jogászi pálya: már egyetemi évei alatt is inkább filozófiával, esztétikával és irodalommal foglalkozott, később bérbe adta öröklött birtokait, így sohasem kellett ügyvédként dolgoznia. Legjobb barátja, az orvostanhallgató Toldy Ferenc ismerte fel a szárnyait bontogató költő tehetségét, és beajánlotta őt Kisfaludy Károlyhoz, aki maga köré gyűjtötte a fiatal irodalmi tehetségeket és lehetőséget adott számukra a kibontakozásra.
Bajza első romantikus versei az Aurora és az Aspasia folyóiratokban jelentek meg. 1831-ben Kritikai Lapok címmel indított folyóiratot, majd Vörösmartyval és Toldyval közösen adta ki az Athenaeum című politikai-társadalmi-irodalmi hetilapot, melyben főként színikritikákat publikált – munkássága jelentős hatást gyakorolt a kritika mint műfaj hazai megszületésére és elterjedésére. A lap szépirodalmi műveket is rendszeresen közölt, többek között itt jelent meg Petőfi Sándor első költeménye is, de Kölcsey Ferenc és Kazinczy Gábor is az Athenaeum állandó szerzői között volt.
Kritikái miatt sokan nehezteltek rá színházi berkekben, ugyanakkor nagy tekintélyre tett szert. Ezt bizonyítja, hogy 1837-ben őt nevezték ki a Pesti Magyar Színház – mely az országban a negyedik, a városban az első magyar nyelven játszó színház volt – igazgatójának. Bajza hamar összetűzésbe került kollégáival, mert azt szerette volna, hogy minél több prózai művet és kevesebb operát játsszanak, ezzel is növelve a magyar nyelvű előadások számát. Igyekezete heves ellenállást váltott ki, és egy év után távoznia kényszerült az igazgatói székből, sőt ebből lett az ún. Athenaeum-per. Ebben a színház választmánya megpróbálta negatív színben feltüntetni a hetilapot és annak szerkesztőit. Bajza ennek ellenére továbbra is a színházi világ fontos szereplője maradt, a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja, később aligazgatója lett. 1838-ban feleségül vette Csajághy Julianna úrnőt.
A politikai csatározásokból is lelkesen vette ki a részét, sőt az 1840-es években a kritikaírással is felhagyott, hogy minden idejét a közéleti publicisztikáknak szentelhesse. Kossuth híveként fegyverrel ugyan nem, de tollal aktívan támogatta a forradalom ügyét, főszerkesztője lett a Kossuth Hírlapja című napilapnak. A szabadságharc leverése után Vörösmartyhoz hasonlóan bujkálni kényszerült, és az állandó életveszély, a folyamatos szorongás, kétségbeesés, menekülés felőrölte az idegrendszerét. Haynau rémuralmának végével, 1851-ben hazatérhetett Pestre, de gyanús elem lévén nem kapott munkát. Belekezdett egy átfogó világtörténelem-könyv megírásába, de sohasem fejezte be – agyongyötört idegrendszere felmondta a szolgálatot, elméje elborult, utolsó éveiben szinte élőhalottként vegetált. 1858. március 3-án, 54 évesen hunyt el Pesten.
A korábban Viehtrag Weg (Marhahajtó út), majd Hajtsár utca elnevezésű közterület 1878-ban vette fel egykori lakójának nevét. Kezdetben a mai Podmaniczky utcától a Lendvay utcáig tartó részt, majd 1890-től a Városligeti fasorig, végül 1911-től a Damjanich utcáig tartó részt hívták Bajza utcának. A 39-es szám alatt található Feszty-villában lakott több mint tíz évig Jókai Mór, később a Csókos asszony című Zerkovitz Béla-operett Van a Bajza utca sarkán egy kis palota című dala szerzett országos ismertséget a helyszínnek.
Térfigyelő sorozatunk előző részében azt nyomoztuk ki, hogy mitől amerikai az Amerikai út.
Mitől amerikai az Amerikai út?Mi köze van a budapesti városrésznek az Újvilághoz vagy Mexikóhoz, hogy még utcákat is elneveztek ezekről a távoli tájakról?
Tovább olvasom
