A közismert szólás eredetét sokan és sokféleképpen próbálták már magyarázni – írja Bárdosi Vilmos nyelvész –, a legismertebb elmélet szerint a kifejezés az angolok és a franciák között évszázadokon keresztül vívott háborúkra vezethető vissza. A csaták során mindkét fél gyakran ejtett hadifoglyokat, akik – ha tehették – igyekeztek megszökni az ellenséges táborból, és észrevétlenül, a legnagyobb titokban visszamenekülni a sajátjaikhoz; az angolos távozás tehát a francia hadifogságból elosonó katonák „szokása” volt egykoron.
A spanyol, olasz és német nyelvben ugyanakkor franciás távozásként honosodott meg a kifejezés, amiből egyesek a fent vázolttól eltérő eredetre következtetnek: a 17. században Franciaországból terjedt el Európa-szerte a szokás, miszerint, ha valaki idő előtt távozott egy gyűlésről, udvariasságból köszönés, búcsúzás nélkül kellett kisétálnia, nehogy megzavarja az esemény menetét. Amikor ez az illemszokás idejétmúlttá és udvariatlanná vált, a franciák igyekeztek lemosni magukról a „bűn terhét”, és inkább az angolokkal hozták összefüggésbe a szó nélkül történő, diszkrét távozás „jellemtelen” módját.
Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
