Az Öt családnak nevezett maffiaszövetség komoly harcokat követően rendezte a szervezett bűnözés hierarchiáját. Két évig dúltak a véres csaták az amerikai nagyváros irányításáért.
Mussolini hatalomra kerülését követően a szicíliai maffiának nem volt maradása Itáliában, a véres leszámolások és vagyonelkobzás elől egyre többen menekültek az új világ felé. A maffia ekkor már jelen volt az Amerikai Egyesült Államokban, hiszen az ott élő, igencsak népes olasz közösség könnyen a saját szabályai szerint alakította ki informális védelmi rendszerét. Az újonnan betelepülők azonban megbolygatták a szervezet rendszerét.
Végül öt család került ki győztesen a harcokból.
A Főnök nem csak a háttérből irányította a maffiát
Joe Masseria, a szicíliai származású „Főnök” 1902-ben érkezett meg Amerikába. A szabó családból származó fiatalember gyorsan beépült a Morello-klánba. Több ízben ült börtönben betörésért és lopásért, ennek ellenére 1910-re már versenyben állt a befogadó családja főnöki pozíciójáért. Ő szervezte be maga mellé Lucky Lucianót is bérgyilkosként, aki végül eldöntötte a küzdelmet.
Amint Masseria leszámolt egykori főnökével, úgy döntött, hogy uralma alá hajtja a többi klánt és bandát. Védelmi pénzt kezdett szedni azoktól, akik mellette biztonságot reméltek, és kivégezte azokat, akik ellenálltak. Mindeközben egy másik olasz, Salvatore Maranzano is kiemelkedett egy rivális csoportból. Luciano, Masseria parancsára meggyilkolta, azonban emberei egy másik, általa kivégzett, vezetőjét vesztett csoporthoz csapódtak és bosszút esküdtek.
Az ezt követő viszálykodás a Castellammaresei háború néven vonult be Amerika történelmébe, és közel két éven át tartotta rettegésben az utcák népét.
1931-ben Maranzano végleg leszámolt szicíliai ellenlábasával, és átvette az irányítást a város felett, de nem örülhetett sokáig. Terve, miszerint felosztja a város utcáit a Maranzano, Profaci, Mangano, Luciano és Gagliano klánok között – ezeket ma Bonanno, Colombo, Gambino, Genovese és Lucchese családokként ismerjük –, gyors halált hozott számára. Nem elégedett meg ugyanis a győzelemmel, úgy tervezte, hogy minden klán főnöke neki jelentsen, mint capo di tutti i capi-nak, azaz minden főnök főnökének. Voltak, akiknek ez az erőteljes, központosított hatalom nem tetszett, és nem sokkal a háború megnyerését követően kivégezték Salvatore Manzanót.
A capo di tutti i capi címet – melynek ötletét az eredeti szicíliai maffia, a Cosa Nostra (Mi ügyünk) felépítéséből hozta magával az egykori győztes – eltörölték. Miután Lucky Luciano egy jól irányzott golyóval csírájában fojtotta el az önkényeskedést, megalkották a Bizottságot.
A Bizottság az Amerikai Egyesült Államokban folytatott összes maffia-tevékenységet felügyelte, és elsődlegesen a családok közötti konfliktusok közvetítésére szolgált. A bizottság az öt család főnökeiből és a Chicago Outfit, illetve a Buffalo-klán vezetőiből állt.
Titokban zajlott az amerikai maffia tevékenysége
Egészen 1963-ig a közvélemény szeme elől elrejtve működtek, akkor azonban Joseph Valachi, a maffia egykori tagja számolt be arról, mi folyik az utcák mélyén, titokban. Valachi koronatanúként szerepelt az egyik legnagyobb maffiaperben, mely a szervezett bűnözés tevékenységét tárta fel.
Valachi volt az olasz-amerikai maffia első tagja, aki nyilvánosan elismerte a maffia létezését, és neki tulajdonítják a „cosa nostra” kifejezés népszerűsítését is.
Az ő szerepe azért is volt annak ellenére döntő súlyú, hogy nem az öt család egyikének tagja volt, mert az ő vallomása előtt a szövetségi hatóságoknak nem volt konkrét bizonyítékuk arra, hogy az amerikai maffia egyáltalán létezne. Aprólékos részletességgel mutatta be a szervezett bűnözés mindennapjait és a La Cosa Nostra katonájaként élők szokásait, köztük például a beavatási szertartásokat is. Mivel a vallomástételt videófelvételeken rögzítették, az összes amerikai első kézből tudhatta meg, kik is irányították a bűnözőket Amerika-szerte.
A maffia felépítése már nem volt titok az amerikaiak előtt
Valachi azt is elmondta vallomása során, hogy miként épült fel a szervezett bűnözés szervezete. Ezt bemutatva beszélt arról, hogy a katonákat rezsimekbe szervezik, melyek élén a hadnagy, a caporegime állt. A rezsimek alkották a családokat, melyek nem is feltétlenül a vérségi köteléken alapultak. Ezeket a capók vezették, akik egy-egy területet képviseltek, és egyben a Cosa Nostra Bizottságát is alkották.
A capók voltak a szindikátus ügyeinek végső döntőbírái, s egyben végrehajtó bizottsága is.
Miközben felfedte a szindikátus létezését, nyilvánosságra hozta New York öt irányító családjának nevét is. Valachi szerint az Öt Család eredeti főnökei még a 30-as években Charles „Lucky” Luciano, Tommaso Gagliano, Joseph Profaci, Salvatore Maranzano és Vincent Mangano voltak. 1963-as vallomása során Valachi elárulta, hogy az Öt Család éppen regnáló főnökei Tommy Lucchese, Vito Genovese, Joseph Colombo, Carlo Gambino és Joe Bonanno. Azóta is az ő nevük a leggyakrabban használt elnevezés a New York-i Öt Családra utalva, annak ellenére, hogy az egyes klánoknál évekig tartott a felfordulás, és a sok, egymás közti leszámolás miatt az aktuális vezérek fluktuációja is gyakori volt.
Ha érdekel az amerikai olasz maffia, ide kattintva még többet tudhatsz meg nevesebb képviselőiről.
