Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre csak tágul, és egyre mélyebb az alvilág kapujaként ismert szibériai Batagaika-kráter, amelytől a jakutok igyekeznek távol tartani magukat.
Ha nem is egy másik világba vezet, de az biztos, hogy Szibéria egyik legtitokzatosabb képződményének számít a Batagaika, amely egyébként nem is kráter, hanem inkább egy kiszélesedő szakadék.
A hely, ahol villámgyorsan süllyed a talaj
A szibériai tundra egy távoli, alacsony fákkal és bokrokkal tarkított részén elhelyezkedő képződményt a permafroszt olvadása és a talaj gyors süllyedése okozza. Ha úgy vesszük, tulajdonképpen nem más, mint egy lassított földcsuszamlás.
A Batagaika-kráter először az 1960-as évek erdőirtása következményeként kezdett kialakulni a területen, miután a fák hűtő hatása nélkül a jeges talaj olvadásnak indult a melegebb hónapokban, amely miatt a talaj süllyedni kezdett. Az olvadás során ráadásul metán és szén-dioxid is került a légkörbe, amely azáltal, hogy fokozta a felmelegedést a térségben, még gyorsabb olvadást és nagyobb mértékű mélyülést okozott.
Egyre csak nő az alvilág kapuja
A kráter évente 9-30 méterrel nő, gyarapodása az adott év hőmérsékletétől függ. A tudósok szerint a kráter falának minden egyes rétege olyan, mintha az egy pillanatfelvétel lenne a múltból, amely alapján könnyebben megérthető az egykor volt éghajlat. A képződmény alján feltárt örökfagy-rétegek akár 650 ezer évesek is lehetnek, sőt a kutatók már mumifikálódott állatokat is felfedeztek benne.
2018-ban például egy kihalt lófaj 42 ezer éves csikójának maradványaira bukkantak.
Ha szívesen olvasnál még egy különleges kráterről, ebben a cikkünkben mutatunk egy másikat.
