Egy vécé jut 500 emberre a világ egyik legnagyobb nyomornegyedében

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Messze földön ismerten cseng Dharavi neve, amely nemcsak a világ legsűrűbben lakott területe, hanem egyben bolygónk egyik legnagyobb nyomornegyede is. Innen indult a gettómillimossá vált Jamal Malik története is a nyolcszoros Oscar-díjas filmben.

A Mumbai majdhogynem kellős közepén elterülő Dharavi valamivel több mint 2,3 négyzetkilométer. Nézőpont kérdése, hogy ez valójában mekkorának számít: az indiai Máhárástra államának fővárosához képest kicsi, ha viszont azt vesszük, hogy ekkora területen úgy egymillióan élnek, akkor viszont már nem is annyira az.

Kunyhók, ameddig a szem ellát a nyomornegyedben

Dharavi egészen szürreális képet fest, tulajdonképpen egy város a városban: az egymást érő, szürke, összetákolt, palatetős, szűk kunyhói és a köztük húzódó keskeny, koszos utak a gazdagságot jelképező felhőkarcolók szomszédságában sorakoznak. Ha láttad a Gettómilliomost, akkor tudod is, miről beszélünk. 

Ázsia legnagyobb nyomornegyedében egymillióan élnek
Fotó: Soltan FrÃdÃric / Getty Images Hungary

Mocsárból virágzó szegénynegyed

Dharavi – amely helyén egykor egy mangrovemocsárból átalakított, halászok lakta kis falu volt – története a 19. század végére nyúlik vissza, amikor a brit gyarmati hatóságok intézkedései és az akkori Bombay gyors iparosodása révén a lakosság száma jelentősen megnőtt. A növekvő ipari kereslet vonzotta a munkásokat India különböző részeiből, akik olcsó lakhatást keresve telepedtek le a város peremén.

Idézőjel ikon

Bármilyen különös is, Dharavi szépen lassan ipari központtá alakult.

Az itt élő bevándorlók elkezdték ugyanis hasznosítani az addig megszerzett tudásukat. A nyomornegyed kellős közepén így elkezdődött a bőrfeldolgozás, a fazekasság, és a koszos kalyibák között virágzásnak indultak a különféle textilipari tevékenységek, sőt az élelmiszer-előállítás is.

Ezek az iparágak egyébként a mai napig meghatározzák Dharavi gazdasági életét.

Dharaviban virágzik a kézművesség
Fotó: Denis Amirtharaj / Getty Images Hungary

Ez Dharavi nyomornegyedének valódi arca

A legtöbben úgy gondolják, hogy a Mumbai két fő vasútvonala, a nyugati és a központi között található nyomornegyedben veszélyes élni. Főként a sztereotip filmek miatt a látogatók többsége szélsőséges szegénységre és magas fokú bűnözésre számít itt, ám Dharavi szervezett túrái rácáfolnak minderre, a bemutatott képektől ugyanis jobbára eltér a valóság. Az odalátogatók száma nem véletlenül nő évről évre, hiszen sokan kíváncsiak Dharavi valódi arcára.

Ezt ugyan néhány képben nem tudjuk megmutatni, de ezeken a felvételeken látható, milyen is Dharavi – a képre kattintva megnyílik a galéria.

Galéria ikon

10

Az indiai nyomornegyedben súlyos problémát okoz a környezetszennyezés
Galéria: Egy vécé jut 500 emberre a világ egyik legnagyobb nyomornegyedében
Fotó: Giulio Paletta / Getty Images

Ez Ázsia legnagyobb nyomornegyede

Noha ugyan tény, hogy ez Ázsia legnagyobb nyomornegyede, mégis ebben a nyüzsgő labirintusos településen belül rejlik azoknak a változatos közösségeknek a gazdag története, amelyek ezt a helyet otthonnak nevezik. Dharaviban a szűk helyiségek és a kihívásokkal teli életkörülmények ellenére a lakosoknak sikerült virágzó mikrogazdaságot – az újrahasznosító ipart – felépíteniük.

A megélhetést sok kisvállalkozás segíti, igyekeznek minél hatékonyabban támogatni az ott élőket az egyes árucikkekhez – például élelmiszerhez, ruhákhoz és bútorokhoz – való hozzájutásban.

A nyomornegyedben körülbelül 5 ezer vállalkozás és 15 ezer egyszobás üzem található, és többek között olyan iparágak is jelen vannak, mint a hagyományos kerámia- és textilipar. Az itt készült bőráruk, ékszerek és különféle kiegészítők a világ számos országába eljutnak, így dharavi termékekkel ugyanúgy találkozni az Egyesült Államokban és Európában, mint a Közel-Keleten. 

A lakosság nyüzsgő kis várost működtet a nyomornegyedben
Fotó: Kounosu / Wikimedia Commons

A nyomornegyed sötét oldala: félezer emberre jut egyetlen vécé

Dharavi valóságához azonban sajnos hozzátartozik a kosz, amelyért jobbára az elégtelen vízelvezetés tehető felelőssé. A ruhák mosásához és a tisztálkodáshoz vizet biztosító vezetékek ugyanis annyira gyengék, hogy meglehetősen gyakran törnek vagy repednek el. A szennyvízterületek mentén futó, rossz minőségű csövekbe így beáramlik a szennyvíz, amely igen sok közegészségügyi problémát okoz. Csakúgy, mint a vécék, amelyek rendkívül koszosak és rossz állapotúak. Éppen ezért, meg amiatt, hogy

Idézőjel ikon

nagyjából félezer emberre jut egy vécé, a helyiek úgy döntöttek, hogy helyette inkább a Mahim-patakot használják.

A mumbai nyomornegyed nem tud megküzdeni a kosszal és úrrá lenni a környezetszennyezésen
Fotó: M M / Wikimedia Commons

Az elégtelen higiéniai viszonyok miatt Dharavit sok járvány érte el. Az első 1896-ban jelent meg, akkor a pestis miatt a nyomornegyed a lakossága csaknem felét veszítette el. De tizedelt már itt a tífusz, a gyermekbénulás, a kolera is, a Covid pedig nagyjából 900 ember életét követelte.

Ha szeretnéd megismerni Afrika legnagyobb nyomornegyedét, ajánljuk a figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Lájfhekk

Így tilos eltávolítani a kullancsot: tanuld meg a helyes módszert!

A kullancs helyes eltávolítása fontos, a helytelen módszerek ugyanis növelhetik a fertőzés kockázatát. Az állatot nem szabad leönteni semmivel, megégetni sem jó ötlet. Megfelelő eszközzel vagy végső esetben körömmel kell megfogni a bőrhöz lehető legközelebb, és egyenes, felfelé irányuló, határozott mozdulattal el kell távolítani. A rángatás, kapkodás vagy a várakozás problémát okozhat.

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.