A Gíza tartományban, Kairótól mintegy húsz kilométerre található Szakkara az ókori Memphisz legősibb temetője, ahonnét folyamatosan kerülnek elő újabb és újabb figyelemre méltó leletek. Az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium nemrég adott hírt egy több mint száz díszes szarkofágból álló leletcsoport feltárásáról. A koporsók többsége épségben megmaradt múmiákat rejt – de nem ez a legérdekesebb, hanem az, hogy a szarkofágok nem díszes sírokban, hanem kilencméteres mélységben, egymás hegyén-hátán voltak elhelyezve egy aknában – számol be a Science Magazine.
A Szakkarában feltárt leletek kiváló bepillantást engednek az egyiptomi halotti kultúrába, a temetkezés körül kialakult szokásokba – meséli Ramadan Hussein, a Tübingeni Egyetem régészprofesszora, aki több alkalommal is részt vett a hét kilométer hosszan elterülő nekropolisz feltárási munkáiban. Kr. e. 650 körül Egyiptom újra felvirágzott és fontos politikai-gazdasági szereplőjévé vált a mediterrán régiónak, a központ ekkoriban került át Kairóból Memphiszbe. Szakkarában temették el a vagyonos közszolgákat és papokat, ami megmagyarázza, miért kerülnek elő szépen díszített, előkelő szarkofágok ebből a korból.
Két másik jelenség is megfigyelhető a sírokon ebben a kései korszakban: egyrészt elindult és felvirágzott egy tradicionalista mozgalom, mely azt tűzte ki célul, hogy felélessze az egy évezreddel korábbi hagyományokat. Ennek hatására számos szakkarai szarkofágon olvashatók régebbi korokból származó, sőt a piramisok falain található szövegeket utánzó vallási feliratok. Másrészt Egyiptom fontos kereskedelmi kapcsolatban állt más népekkel, például a föníciaiakkal, a görögökkel és a líbiaiakkal – ennek a hatása szintén megfigyelhető Szakkarában. A szarkofágok jelentős részét Dél-Európából és a mediterrán régió más részeiből behozott fából készítették, egy 2018-ban felfedezett ezüst halotti maszk pedig importált nemesfémből lett megformázva.
A legfontosabb felfedezés azonban a tömegsírok zsúfoltságával kapcsolatos: míg korábban a fáraók és a gazdag egyiptomiak számára sírjuk mérete volt a legfontosabb, ebben a kései korban már csak az érdekelte őket, hogy szent helyen és előkelő koporsóban helyezzék őket örök nyugalomra. A papság és a temetkezési vállalkozók virágzó üzletet csináltak a halotti kultúrából, igyekeztek minden rendelkezésükre álló négyzetcentimétert hasznosítani és jó áron kínálni a kuncsaftoknak. A szarkofágokat az épületek alapzatában lévő aknákban temették el, lehetőleg annyi koporsót egymásra zsúfolva, amennyit lehetett. A vevőknek azt ígérték, szent helyen nyugszanak majd haláluk után, és nem azt, hogy egyedül lesznek ott.
A szakember szerint a Szakkarában talált eddigi leletek titkainak megfejtése folyamatos munkát ad a régészeknek, akár ötven évbe is telhet, mire képesek lesznek minden információra rájönni. Közben természetesen tovább folyik a holtak városának feltárása, ki tudja, milyen érdekességek bukkannak még a felszínre a jövőben?
Miért rajongtak az ókori egyiptomiak a macskákért?Természetfelettinek tűnő képességeik az istenek közé emelték őket.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
