A főváros IV. kerületében őrzi utca az 1848–49-es események legendás női honvédjének, Lebstück Máriának az emlékét, aki férfiruhában harcolta végig a szabadságharcot. A kalandos életű – később operetthősnővé lett – „Mária főhadnagyot” köztisztelet övezte az akkor még önálló városként létező Újpesten, sírja és emléktáblája ma szintén itt, Pest északi külvárosában található. De ki is volt ő?
Lebstück Mária 1830. augusztus 15-én született Zágrábban, apja jómódú horvát kereskedő volt, anyai ágon a család rokonságban állt Jellasics horvát bánnal. Szülei a legjobb nevelést szerették volna biztosítani számára, ezért 13 évesen Bécsbe küldték, és nagybátyja, báró Simunich Boldizsár császári ezredes gondjaira bízták. A nagybácsi életvitele jelentős hatást gyakorolt Máriára, és a fiatal lány az 1848-as bécsi forradalom kitörésekor férfiruhát öltött és Lebstück Károly álnéven csatlakozott az egyetemi légióhoz. A forradalom októberi leverését követően Magyarországra szökött, ahol bekerült a német légióba, majd a tiroli vadászokhoz, és sok más ütközet mellett részt vett a branyiszkói, a komáromi és a kápolnai csatában. Megsebesült, hősiességéért fővadásszá, majd hadnaggyá léptették elő.
Buda ostroma alatt az immár főhadnagyi rangban szolgáló fiatal lány beleszeretett katonatársába, Jónák József tüzér őrnagyba, akivel még Bécsből ismerték egymást. A románcot hamarosan eljegyzés követte. A legenda szerint a hadügyminiszter megdöbbent, amikor a vár visszafoglalása után a szabadságra jelentkező „Lebstück Károly” főhadnagy sírva közölte, hogy férjhez szeretne menni. Egy másik verzió szerint vőlegénye kérésére Mária főhadnagy női ruhában jelent meg a győzelmi ünnepségen, és így szándékosan felfedte magát. Görgey kémnek hitte és halálra ítélte, tiszttársai közbenjárására azonban Kossuth Lajos szabadon engedte és visszaadta a rangját. Mária és vőlegénye a hadszíntéren kötöttek házasságot, hamarosan azonban a szabadságharc elbukott.
A fegyverletételt követően Lebstück főhadnagyot letartóztatták, és az aradi várbörtönben tartották fogva, itt született meg fia, Jónák Pál. Az apát, Jónák őrnagyot golyó általi halálra ítélték, de végül az ítéletet 16 évnyi, vasban letöltendő fogságra változtatták, a házasságot pedig kényszerűen felbontották. Mária rokonai minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a fiatal anyát kiszabadítsák a fogságból, és igyekezetüket siker koronázta: hat hónap után a főhadnagyot kiengedték a várbörtönből, de kiutasították Magyarországról. Gyermekével Horvátországban telepedtek le, ahol az emberek gyakran sárral és kővel dobálták meg, csak rokona, a horvát nemzeti hősnek számító Jellasics közbenjárására kapott végül védelmet.
Később Győrbe költözött és újra férjhez ment, régi barátjához, Pasche Gyula műfestőhöz, akivel korábban együtt szolgáltak a tiroli vadászoknál. A pár tizenhét évig élt együtt boldogságban. 1870-ben azonban kettős tragédia érte Máriát, amikor Pasche és közös lányuk, Antónia meghalt. A tragédia után az asszony Budára költözött, ahol szegény körülmények között élt, megélhetésként francia nyelvet tanított. Újra találkozott első férjével, Jónák Józseffel, aki Ferenc József koronázásakor amnesztiával szabadult a börtönből, azóta pedig a budai Ganz-gyár igazgatójává lépett elő. A férfi néhány évig anyagilag támogatta Máriát és közös fiukat, a börtönben szerzett betegsége miatt azonban pár évre rá, 1875-ben ő is elhunyt.
Lebstück ezután fiához, a festő-mázolóként dolgozó Józsefhez költözött Újpestre, és mosónőként dolgozott. A kisvárosban általános tisztelet övezte az egykori ’48-as hőst, aki minden március 15-én felöltötte régi egyenruháját, ott volt Aradon a vértanúk szobrainak leleplezésén, és évente elzarándokolt a budai vár ostromakor elesett hősök sírjához. Más források szerint – bár ez inkább a legendák körébe tartozik – az egykori főhadnagy csak otthon viselt női ruhát, nyilvánosan mindig egyenruhában mutatkozott. Mária főhadnagy 1892. május 30-án, 61 évesen hunyt el újpesti otthonában, a Csokonai utca 4. szám alatt.
Halálos ágyán – az író kérésére – németül elmondta Jókai Mórnak élete történetét, az így született novella pedig a Pesti Hírlap hasábjain jelent meg. Máriát Újpesten, a Megyeri temetőben helyezték örök nyugalomra, sírja ma is itt található, egykori háza falán pedig 1935 óta emléktábla őrzi a nevét. A róla elnevezett utca eredetileg Kék utcaként, majd az 1860-as évektől Mária utcaként volt ismert, Lebstück Mária nevét 1948-ban, a forradalom századik évfordulóján adományozták neki.
A szabadságharc női hősének alakját Huszka Jenő és Szilágyi László operettje, az 1942-ben bemutatott Mária főhadnagy dolgozta fel, melyből – a műfaj követelményeinek megfelelően – a tragikus részeket kihagyták, és a történet happy enddel végződik. A máig népszerű operett címszerepét az eredeti bemutatókor Szeleczky Zita alakította, aki 256 alkalommal lépett fel Mária főhadnagyként az Operettszínház színpadán.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Térfigyelő rovatunk előző részében az aprócska Kéthly Anna tér névadójáról írtunk.
