Aludni márpedig kell, még akkor is, amikor úgy érezzük, magasabb szintű pörgésre kapcsoltunk a vészhelyzet miatt. A mentális és fizikai egészségünk egyaránt megszenvedi, ha alvás helyett szorongással és tervezgetéssel töltjük az éjszakáinkat. A fejlődésben lévő gyerekeknek is fontos, hogy bár kiesett az iskolába járás rutinja, időben ágyba kerüljenek, és az éjfél előtti alvásuk mennyisége ne sérüljön. No de hogyan nyugodjunk meg és szenderüljünk álomba, amikor legszívesebben kifutnánk a világból? A válasz: hallgassunk zenét! A zene ugyanis bizonyítottan képes javítani az alvás minőségén. Még azoknál is működik, akik kórházban vannak, vagy épp menekültként élnek át óriási stresszt.
A zene mint terápiás eszköz
A zenehallgatás csodálatos hatással van a szervezetünkre, nem véletlenül használták gyógyító céllal tulajdonképpen az emberiség történelme alatt folyamatosan. Az ókori arab kultúrákban az orvosok mellett zenészek dolgoztak, hogy megnyugtassák a betegeket. A görögök zenével próbálták kezelni a mentális betegségeket. A második világháború után az amerikai kórházakba zenészeket vittek, hogy segítsék a katonák fizikai és érzelmi sérüléseinek gyógyulását.
Hogyan hat?
Ha nekünk tetsző, számunkra megnyugtató zenét hallgatunk, az befolyásolja a légzést, a pulzusszámot, hormonokat szabadít fel, serkenti az immunrendszert, hatással van az agy kognitív és érzelmi központjára is. Az elalvás előtt hallgatott kellemes zene ezenkívül csökkenti a magas vérnyomást, oldja az izmok feszességét, jelentősen mérsékli a fájdalmat, csökkenti a stresszt, a szorongást, nyugtatóan hat az egész idegrendszerre. Segíti a szerotonin és az oxitocin termelődését, márpedig ezek azok a hormonok, amelyek segítenek nyugodtan elaludni, az áloműző kortizol szintjét viszont csökkenti. Így sokkal könnyebben hangolódunk rá az alvásra testileg-lelkileg egyaránt. Egyes kutatások szerint a zene a vényköteles gyógyszerek erejével is felér. Gyorsabban szenderülünk álomba, az alvás mélyebb, pihentetőbb, reggel felfrissülten ébredhetünk. Ráadásul minél többet hallgatunk elalvás előtt megnyugtató zenét, a hatás annál erősebbé válik.
Milyen zenét válasszunk?
Mindenképpen lassú ritmusú zenét válasszunk, lehetőleg 60-80-as BPM-mel. Szívünk ritmusa ennek hatására csökkenni kezd, a légzés is lelassul. Ám ez még nem elég. Kerüljük az olyan zenéket, amikhez erős negatív érzelmi kapcsolatunk van, például szakítás után hallgattuk őket, vagy csak a szomorúságra emlékeztetnek. Hatékonyabbak azok a számok, amelyekben nincs, vagy csak kevés a szöveg, hiszen a szöveg értelmezése mentálisan stimuláló hatású, nekünk pedig pont nem erre van szükségünk. S ha megtaláltuk azokat a zenéket, amelyek tényleg megnyugtatnak, ragaszkodjunk hozzájuk, mert minél rendszeresebben hallgatjuk őket, nyugtató hatásuk úgy erősödhet.
Dalok elalváshoz
Mindenki ízlése szerint választ magának alvós zenét. A komolyzenében rengeteg nyugtató hatású dalt találunk: Mozart C-dúr zongoraversenye, Brahms Bölcsődala, Camille Saint-Saënstől A hattyú, Debussytől a Clair de lune, Ludovico Einaudi művei, Albinoni Adagiója, Barber Adagio for Strings című műve mind segíthetnek. A kisebbeknek hatásos Palya Bea Altatok című albuma, illetve Bizek Emi Álomszép lemezsorozata, amelyet kórházakban is használnak a babák megnyugtatására. Max Richter brit zeneszerző egyenesen készített egy nyolcórás lemezt alvászavarokkal küzdő felnőtteknek Tökéletes alvás címmel. 2011-ben a Marconi Union angol trió a British Academy of Sound Therapy szakértővel együttműködve megalkotott egy nyolcperces nyugtató hatású számot pulzusszámcsökkentő hangok és tempók segítségével, ez lett a Weightless. Kipróbálhatjuk a meditációs zenéket is, a hullámzó tenger vagy a tücsökciripelés hangja mind álomba szenderíthetnek.
