Testközelből nézzük végig a hatodik tömeges kihalást a földön

Az aszteroida becsapódását követően cunamiból, földcsuszamlásból és földrengésből sem volt hiány. A katasztrófa két legjelentősebb eredménye talán Amerika kontinensének létrejötte, valamint az, hogy az akkori élővilág mintegy 75 százaléka kihalt. Bár ennyire nem nyilvánvaló, de napjainkban is zajlik egy hasonlóan pusztító esemény. A ScienceAlert 12 olyan jelet gyűjtött össze, mely a bolygónkon zajló hatodik tömeges kihalásról árulkodik.

Összetett probléma

A probléma az állatvilágot több fronton is sújtja, mivel az óceánok felmelegedése, az erdőirtások, valamint az éghajlatváltozás következtében korábban soha nem tapasztalt módon pusztulnak az állatok.

Egy 2017-es tanulmány szerint a fajok kihalásának mértéke az előzetes feltételezéseket és becsléseket is meghaladja. De milyen jelek támasztják alá, hogy egy újabb katasztrófa közepén vagyunk, és ami még rosszabb, hogy minderről az ember tehet?

A rovarok rekordsebességgel pusztulnak

Egy 2019-es kutatás megállapította, hogy a bolygón élő rovarok száma évente 2,5 százalékkal csökken. Ha ez így folytatódik, nagyjából 2119-re egyáltalán nem maradnak rovarok a Földön.

10 év múlva negyedével, 50 év alatt felére csökken a rovarok száma a bolygón, 100 éven belül pedig teljesen kihalnak

– mondja Francisco Sánchez-Bayo, a tanulmány társszerzője.

Az olyan rovarok, mint a méhek, lepkék vagy más beporzók, nagy szerepet játszanak a zöldség- és gyümölcstermelésben, ezek pedig nemcsak bizonyos állatoknak, de az emberek számára is jelentős élelmiszerforrás.

A bolygón az emberrel osztozó állatok közel fele elpusztult már

Ez eléggé úgy hangzik, mint egy biológiai megsemmisülés. A 2017-es kutatás nemcsak a rovarokat, hanem a bolygó minden állatát – köztük 27 600 gerinces fajt – vizsgálta. Különböző sebességgel ugyan, de a fajok mintegy harmada tart a kihalás felé. Vannak olyan fajok, amelyek teljes mértékben kihalnak, míg mások csupán az adott területről pusztulnak ki – a lokalizált populációs kihalás pedig a faj teljes eltűnésének az előfutára. Tehát annak ellenére is nagyon aggasztó, hogy más területeken esetleg még él a fajból pár egyed.

A világ állatfajai közül nagyjából 26 500-at fenyeget kihalás

Ez a szám pedig várhatóan tovább emelkedik. A Természetvédelmi Vörös Lista szerint a bolygó fajainak több mint negyedét fenyegeti jelenleg a kihalás veszélye. Ez a kétéltűek 40 százalékát, az emlősök 25 százalékát, valamint a korallzátonyok 33 százalékát jelenti. A becslések szerint a kritikusan veszélyeztetett fajok majdnem teljesen, míg a veszélyeztetett fajok 67 százaléka fog eltűnni a következő 100 év során.

A kihalás mértéke 100-szor olyan magas, mint korábban

Egy 2015-ös tanulmány szerint a madár-, hüllő-, kétéltű- és emlősfajok pusztulásának mértéke 100-szor olyan magas, mint a korábbi évszázadokban. Elizabeth Kolbert, A hatodik kihalás című könyv írója így nyilatkozott:

A becslések ijesztőek, az állatfajok 75 százaléka kihalhat néhány ember élettartama alatt.

Az állatok természetes élőhelye csökken

Körülbelül 50 év alatt 1700 kétéltű, madár és emlős kerül a kihalás szélére, kizárólag amiatt, hogy a természetes élőhelyük csökken vagy megszűnik. 2070-re az emberi földhasználat miatt 1700 faj veszíti el jelenlegi élőhelyének 30-50 százalékát. Egészen pontosan 886 kétéltűfaj, 436 madárfaj és 376 emlősfaj érintett a problémában.

Aggasztó az amazóniai esőerdő irtása

Az utóbbi évtizedben az amazóniai esőerdő mintegy 17 százaléka semmisült meg, főként azért, mert az emberek a szarvasmarha-tenyésztéshez szükséges területet a fák kivágásával növelték. A világ állatfajainak nagyjából 80 százaléka megtalálható a trópusi esőerdőkben, beleértve több kritikusan veszélyeztetett fajt is, mint például az amuri leopárd.

A fák csak egy kis területen történő kivágása is hihetetlenül káros következményekkel járhat, hiszen vannak fajok, melyek csak kisebb, elszigetelt területeken élnek, így számukra ez egyenes út a kihaláshoz.

Évente több mint 18 millió hektárnyi erdőterület tűnik el világszerte. Ez nagyjából 27 focipályányi percenként. Az erdőirtás azonban nemcsak az állatokat veszélyezteti, de így csökken a fák száma is, melyekre az oxigéntermelés miatt bizony nekünk is szükségünk lenne, emellett pedig a globális felmelegedést okozó gázok csökkentését is a fák végzik.

Megszűnik a biológiai sokféleség

A következő 50 évben előreláthatóan annyi emlősfaj fog kihalni, hogy a jelenlegi biológiai sokféleséget 3 millió év alatt sem lehet majd visszaállítani. A 2018-ban közzétett tanulmány eredményei szerint a veszteség után a bolygónak 3-5 millió évre lesz szüksége ahhoz, hogy visszanyerje a biodiverzitás jelenlegi szintjét.

Az idegen fajok a kihalás fő mozgatórugói

Idegen fajként tartunk számon bármely olyan állatot, növényt, gombát vagy baktériumot, amely nem egy ökoszisztémához tartozik. Egy nemrég közzétett tanulmány megállapította, hogy az idegen fajok betelepedésének korábban sosem látott növekedése előidézheti a térségbeli fajok gazdagságának növekedését, de a helyi ökoszisztémára különféle negatív hatással is lehet, ezek közé sorolták a globális flóra és fauna homogénné válását, illetve a helyi fajok globális kihalását.

Számos idegen faj az emberek által került új környezetbe, hiszen amellett, hogy utazásainkkor sokszor tudtunkon kívül viszünk egyes fajokat más és más kontinensre, régiókba. Emellett pedig az áruk, rakományok szállítása is hozzájárul a fajok terjedéséhez.

Tanulmányok kimutatták, hogy az 1500-as évek óta 953 teljes kihalás történt, mely esetek körülbelül egyharmada az idegen fajok miatt történt.

Az óceánok által elnyelt hő rengeteg faj kipusztulását okozza

A tengerek és óceánok a légkörben található üvegházhatású gázok által termelt hő 93 százalékát nyelik el. Tavaly megdőlt az óceánok melegrekordja, és kiderült az is, hogy felmelegedésük 40 százalékkal gyorsabban történik, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Ennek következtében a korallzátonyok fehérednek, az általuk fenntartott tengeri ökoszisztémák pedig elpusztulnak. Az utóbbi 30 évben a bolygó korallzátonyainak mintegy fele pusztult el.

Az édesvízi fajok sincsenek biztonságban

Egy 2013-as kutatás eredményei szerint a kaliforniai édesvízi halak 82 százaléka került kiszolgáltatott helyzetbe az éghajlatváltozás miatt. A halállomány folyamatosan csökken, és vannak fajok, amik rövid időn belül teljesen kihalnak. A legnagyobb veszélyben a 20 foknál hidegebb vízben élő halak vannak.

Az óceánszint növekedése veszélyezteti a fajok élőhelyét

A víznek – a legtöbb dologhoz hasonlóan – megnő a térfogata, ahogy melegszik. Logikus tehát, hogy a melegebb víz több helyet foglal el, ezáltal pedig a jelenlegi globális tengerszint 5-8 centivel magasabb, mint 1900-ban. Ausztrália környezetvédelmi minisztere idén februárban jelentette ki, hogy az első faj, amellyel hivatalosan is az emberek által előidézett éghajlatváltozás – konkrétan a tengerszint emelkedése – végzett, a korallszirti mozaikfarkú patkány volt. A tengerszint növekedése, az árapályok és a viharok miatt megváltozott a növényvilág, így a kis rágcsálók már nem jutottak megfelelő táplálékhoz és menedékhez, ami a kihalásukhoz vezetett.

Olvadnak a sarkvidékek, ami növeli az óceánok szintjét

Az egyre melegedő óceánok a sarkvidékek olvadását eredményezi, ez pedig tovább növeli a vizek szintjét. Az Egyesült Államokban a veszélyeztetett fajok 17 százalékát a növekvő tengerszint fenyegeti. Az Antarktisz jégtakarója közel hatszor gyorsabban olvad, mint az 1980-as években, Grönland jege pedig négyszer gyorsabban fogy, mint 16 éve. Kizárólag 2012-ben több mint 400 milliárd tonna jég tűnt el.

A melegedő vizek miatt könnyen összeomolhatnak az Antarktisz és Grönland jégtakaróját tartó gleccserek, ez pedig óriási mennyiségű jeget juttatna az óceánokba, ami a tengerszint gyors emelkedéséhez – így sok állat és növény kihalásához – vezethet a világ minden táján.