Az időskori mentális hanyatlás ellen - melynek egyik gyakori oka az Alzheimer-kór - a legjobb védekezés, ha minél többet tornáztatjuk az agyunkat: olvasással, nyelvtanulással, fejtörőkkel, új készségek elsajátításával sokat tehetünk agyunk egészségéért. Hogyan lehet azonban segíteni - a gyógyszeres kezelésen túl - azokon az időseken, akiknél a demencia már kialakult, esetleg előrehaladott állapotban van?
Mi az az Alzheimer?
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi. A szellemi leépülés a kór velejárója, mivel ebben a betegségben az egészséges agyszövet elsorvad. Jelenleg az Alzheimer-kór kezelésére az intenzív kutatás ellenére sem áll rendelkezésünkre hatékony terápia, csak olyan kezelések, amelyek segítségével az életminőség egyes betegeknél javítható.
A betegség tünetei, lefolyása
Korai stádium (halál előtt 15-20 évvel): feledékenység, a rövid távú memória hanyatlása, nehézségek a helyes szavak megtalálásában, a hobbik iránti érdeklődés megnövekedése, a mindennapi teendők elhanyagolása.
Középstádium (halál előtt 2-10 évvel): jelentősebb kihagyások, az időérzék torzulása (elvesztése), személyiségváltozások (nyugtalan és apatikus fázisok), a beteg elfelejti a saját nevét, nem ismeri meg a hozzátartozóit, nehézségek adódnak a mindennapok rendjében.
Előrehaladott állapot (halál előtt 1-5 évvel): a kontroll és az alapvető fizikai funkciók (evés, járás, vécéhasználat) elvesztése, az emlékezet már nem működik, az agy nem tud információkat befogadni.
Mesékkel a szellemi hanyatlás ellen
Egy nemrégiben megjelent kutatás során Olaszországban 43 fő, bentlakásos otthonban élő idős beteggel készítettek felmérést, akik mind mutatták az Alzheimer-kór, illetve a demencia általános tüneteit. A vizsgált csoport 40 napig részesült narratív tréningben, ami abból állt, hogy történeteket meséltek nekik, amiket aztán közösen kielemeztek. Mindeközben a kontrollcsoport a napi rutint követte, mint rendesen, ami meg abból állt, hogy nézték a TV-t. Mindkét csoport mentális teljesítményét a tréning elején és végén is megmérték.
Hosszabb távon a kísérlet pedig úgy zajlott, hogy a betegek egyre hosszabb történeteket hallgattak. Az első etap 20 perces, rövid, könnyen emészthető, humoros történetekből állt, ezután 30 perces mesék következtek, majd legvégül 40 percig olvastak fel nekik novellarészleteket az első világháborúról. Itt már lényeges volt az is, hogy emlékezzenek az előzőleg hallott részek tartalmára: a felolvasás végén közösen dolgozták fel a hallottakat, és megosztották egymással esetleges személyes élményeiket is.
Működött a kognitív wellness
A beszámoló szerint a kísérleti csoport szellemi teljesítménye jelentősen javult: jobb eredményeket produkáltak a rövid távú memória mérésénél és a nyelvhasználat terén, de a figyelem- és a késleltetettmemória-vizsgálatokon is. Ez a kísérlet ráadásul mindössze 40 napig tartott, mégis jelentős mértékben volt tapasztalható a javulás, ami azért is nagyon fontos eredmény, mert az Alzheimer-kór ellen jelenleg nem ismerünk semmilyen gyógymódot.
A mentális wellness nemcsak a demens idősek számára lehet gyógyír, de az egészségeseknek is jót tesz. A napi narratív terápia hétköznapi nyelvre lefordítva nem szól másról, mint fél-egy óra törődésről, beszélgetésről idősödő szüleinkkel, nagyszüleinkkel. Nem ez az első és az utolsó eset, hogy tudományos bizonyítást nyer: az odaforduló gondoskodásnak gyógyító ereje van.
