Hol a tengerparton süttetik magukat, hol a hegyekben túráznak, hol az esőerdőben szerzett kalandjaikat posztolják a közösségi oldalakon – kétségtelen, hogy a digitális nomádok élete tele van izgalmas élményekkel, ezért nem meglepő, hogy sokan irigykednek rájuk. Nagy tévedés azonban azt gondolni, hogy „könnyű nekik, hiszen egytől egyig kőgazdag emberek, akik megengedhetik maguknak, hogy egész évben nyaraljanak!”
Nem, az ő életük sem csak játék és mese: ugyanannyit melóznak, mint bárki más, hogy biztonságot teremtsenek maguknak egy folyton változó környezetben. Áldozatokat hoznak azért, hogy világot lássanak, de bevallásuk szerint megéri. És hogy ezt vajon örökké tudnák így csinálni? Erről is meséltek nekünk.
Ha vonz ez a létforma, és emellett egy olyan szakmád van, amit össze tudsz egyeztetni a gyakori helyváltoztatással, akkor tiéd a világ
„Körülbelül hét éve vagyok újságíró, de csak két éve jöttem rá, hogy a szakmám tökéletesen összeegyeztethető a digitális nomád életmóddal. Éppen Brazíliában önkénteskedtem a nyári olimpiai játékokon, amikor elfogyott minden pénzem, de nagyon szerettem volna még maradni, ezért megkérdeztem egy volt főnökömet, hogy tud-e ajánlani bármilyen online munkát, amit helytől kötetlenül végezhetek. Ekkor kezdtem el több helyre is írni, és kerestem ezzel annyi pénzt, hogy fenntarthassak egy low-budget életformát. Stoppoltam, önkénteskedtem, vadkempingeztem, így jártam be tizenegy hónap alatt egész Dél-Amerikát, ami életem eddigi legmeghatározóbb élménye volt. Azóta szélesedett a palettám, angolt és magyart is tanítok Skype-on, valamint szövegeket fordítok és webszerkesztést is vállalok a cikkírás mellett” – meséli Darányi Lea, aki szerint nem mindenkinek fekszik ez az életforma, főleg azoknak nem, akik különösen igénylik az anyagi biztonságot, mindig mindent részletesen megterveznek, vagy kényelmetlenségnek élik meg a gyakori helyváltoztatást.
Csak felszínes kapcsolataik vannak?
„Nem vagyok egy félős típus, és engem kimondottan feldob, hogy rengeteg új embert ismerhetek meg. Persze ennek is akad hátulütője, hiszen ha néhány hét után mindig továbbállsz, akkor sokszor nem mélyülnek el az új kapcsolatok, ugyanakkor előbb-utóbb biztosan megtalálod a törzsedet – ahogy a digitális nomádok körében szokás mondani –, akikkel hasonlóan gondolkodtok, akikkel együtt utaztok, meglátogatjátok egymást, és bármikor számíthattok a másik segítségére. Szóval nem mondanám, hogy kizárólag felszínes kapcsolatokat épít az ember” – véli Lea. És hogy mennyire nehéz egy ilyen mozgalmas környezetben a munkára összpontosítani?
„Az a legjobb ebben az életvitelben, hogy megvan a térbeli szabadság, csak kell egy strapabíró laptop és jó wifi, valamint kellő rugalmasság és alkalmazkodóképesség, hiszen az állandó helyváltoztatás miatt a munkaidő sem fix, márpedig a cikkeket nekem is határidőre kell leadni. Az internethozzáférés pedig nem minden országban olyan egyszerű, és az is előfordul, hogy nem nyit ki elég korán egy kávézó, vagy éppen túl hangos a zene és még dohányoznak is bent. De ha összevetem ezeket az apró bosszantó tényezőket azzal a hatalmas előnnyel, hogy olyan helyeken dolgozhatok, ahova mindig is el akartam jutni, és ahova mások nyaralni járnak, azt hiszem, elmondhatom, hogy semmi okom a panaszkodásra.”
„Elég motiváló tud lenni, hogy ebédszünetben nem a munkahelyi menzán ücsörgök, hanem mondjuk a Karib-tengerben úszkálok.
A folyamatos feltöltődés, a rengeteg impulzus és új élmény pedig a kreativitásomra és a produktivitásomra is nagyon pozitívan hat.” „Azt vettem észre, hogy ugyanazt a mennyiségű munkát, amit azelőtt egy irodai környezetben végeztem el, letudhatom sokkal kevesebb idő alatt is, ha tényleg kizárólag az adott feladatra összpontosítok. Ebben pedig mindig azok a klassz helyszínek motiválnak, ahol megfordulok, no meg a többi digitális nomád, akikkel sokszor együtt ötletelünk, inspiráljuk egymást, vagy akár közösen dolgozunk egy-egy projekten.”
Oké, de mi lesz így a karriereddel?
„Éppen ezért azzal sem értek egyet, hogy így nem lehet előrelépni, karriert építeni. Az igaz, hogy ez a létforma csupán átmeneti állapot, én sem fogom életem végéig havonta változtatni a lakhelyemet. Szeretnék majd egy saját bázist, ahova mindig hazatérhetek, hiszen lehet, hogy a világon mindenhol otthonosan érzem magam, de igazán otthon én is a saját hazámban vagyok. De ami a szakmai fejlődést illeti, erre a közösségre éppen az jellemző, hogy nemcsak álmodoznak és ötletelnek, hanem mernek is tenni a céljaikért.
Természetesen minden, ami új, ami ismeretlen, kockázatokkal jár, de ha valaki megrögzötten kapaszkodik a megszokott biztonságba, akkor évek telhetnek el változás nélkül. Másfelől sokan a diplomák számával meg a karrierrel mérik a boldogságot, aztán előbb-utóbb rájönnek, mennyi klassz dologból kimaradtak, miközben azon görcsöltek, hogy egyről a kettőre jussanak. Nekem is van három diplomám, de ha ennek ellenére abban is ki tudok teljesedni, hogy Argentínában teheneket fejek, akkor szerintem nem csinálom olyan rosszul a dolgokat” – teszi hozzá Lea.
Bizalmat építeni sem egyszerű egy digitális közegben
„Három éve jöttem el az egyik vezető hírportáltól, ahol sales-szel és üzletfejlesztéssel foglalkoztam. Már ekkor is nehezen viseltem az irodai légkört és a monotonitást, és amikor a továbbiakról gondolkoztam, alapvető szempont volt, hogy ne legyek helyhez kötve. Most heti egy napot töltök az irodában, a többit pedig ott, ahol éppen kedvem tartja, sokszor külföldön, de nyáron leginkább a Balatonon” – meséli Illyés Márton, aki az online médián belül médiavásárlással, értékesítéssel és e-mail-marketinggel foglalkozik. Számára a legnehezebb a kollégák és ügyfelek kezelése, akik közül sokan igénylik az irodai munkavégzést.
„Rengeteg munkára, online jelenlétre és jó eredményekre van szükség ahhoz, hogy úgy is megbízzanak benned, hogy alig, vagy szinte soha nem találkoztok személyesen. Vannak olyan ügyfelek, akikkel évek óta együtt dolgozunk, és a kapcsolattartás Skype-ra és e-mailre korlátozódik. Nekem ez teljesen természetes, de sokak számára nem. Áram és internet nélkül elég hamar jelentkeznek az elvonási tünetek, és a nagyobb időeltolódások sem voltak kellemesek, de ennél komolyabb gondom még soha nem adódott” – mondja Márton, aki szerint az időbeosztás is kulcskérdés.
„Nem kilenctől hatig ülök a gép előtt, hanem két-három órás etapokan, kisebb szünetekkel. Későn kelek, későn fekszem, és általában este vagyok a leghatékonyabb. Egy perccel sem dolgozom kevesebbet, mint ha irodában ücsörögnék, de valóban kellemesebb egy tengerpartot nézni munkavégzés közben, mint a szomszéd irodaházat. Nem ötcsillagos hotelekben, hanem erősen változó minőségű Airbnbkben szoktam megszállni, és nem nonstop nyaralok, hanem nonstop a számomra ideális munkakörnyezetben dolgozom” – teszi hozzá.
„Bár nem tartom magam digitális nomádnak a szó klasszikus értelmében, sokat utaztam az elmúlt években, és mindig vittem magammal a munkámat is. Azt tapasztaltam, hogy az idegen kultúra, az új emberek és a szokatlan impulzusok nagyon jó hatással vannak a munkámra, kreatívvá és produktívvá tesznek. Minden utazásról egy rakás vállalkozásötlettel tértem haza, egy több hónapos Srí Lanka-i út után pedig elhatároztam, hogy saját vállalkozást indítok” – meséli Gál Laura kommunikációs tanácsadó.
„Utazásaim során nagyon sok digitális nomáddal találkoztam, akik szinte kivétel nélkül mind ugyanarra panaszkodtak: a magányra. Egy-egy új helyszínre érkezve hetekbe vagy akár hónapokba is telhet megtalálni azt a baráti kört, akikkel szívesen tölti az ember az idejét, a szálláskeresés, internethozzáférés, coworking irodakeresés körüli nehézségekről nem is beszélve. Ugyanakkor a digitálisnomád-lét nagyon vonzó, sokan vágynak az általa nyújtott szabadságra és rugalmasságra” – mondja Laura, aki egy barátnőjével, Matykó Noémivel nemrég indított el egy digitális nomád túraszervező vállalkozást, a The Paradise Projectet.
„A projekt célja, hogy azok is belekóstolhassanak a digitálisnomád-létbe, akik nem tudnak vagy nem akarnak mindent feladni itthon, és egyetlen bőröndből élni hónapokig, esetenként magányosan bolyongani a világban egy laptoppal a kezükben. A túrák résztvevői kipróbálhatják a digitálisnomád-létet, dolgozhatnak egzotikus helyszínekről, részt vehetnek szakmai képzéseken, mindezt pedig egy színes közösségben, távol a fejlett világ zajától” – fűzi hozzá.
Ha kedvet kaptál ehhez az életformához, és egy csomó kérdés felmerült benned, itt, itt és itt is megismerkedhetsz tapasztalt digitális nomádokkal.
