A vadnyugatra gondolva főként indiánok és cowboyok jutnak eszünkbe, Winnetou vagy a western filmek sivatagokat átszelő hősei – többnyire férfiak. Pedig a nők sem voltak olyan elveszettek az Újvilágnak keresztelt földrészen, legyen szó az őslakosokról vagy az újonnan érkezőkről. A History csatorna július 25-én indítja Lenoardo DiCaprio új, négy részes sorozatát Pionírok: Irány a vadon címmel, amiben ezeknek a nőknek a sorsát és hőstetteit ismerhetjük meg.
Nők, akik bármire képesek voltak a választójogértÉhségsztrájkoltak, kerítéshez láncolták magukat, és rendszeresen megzavarták a kormány üléseit. Mit tanulhatunk ma a szüfrazsettek harcából?
Tovább olvasom
Több női hangot a könyvespolcodra!Egyre nagyobb szerepet kapnak a nők az irodalomban, amiért mi nagyon boldogok vagyunk. Mutatjuk az aktuális kedvenc könyveinket.
Tovább olvasomAz indián kémnő
Molly Brant 1736-ban született a mohauk törzsfőnök lányaként, aki fontos szerepet kapott a törzs életében. Élete első politikai tevékenységeként 18 éves korában Philadelphiába kísérte a mohauk küldöttséget, hogy megvitassák a föld-tranzakcióknál felfedezett csalásokat. Később kinevezett egy brit tisztviselőt, Sir William Johnsont az északi gyarmatok indián ügyekért felelős parancsnokává. Miután a férfi felesége meghalt, Molly a szeretője lett, és bár eltérő származásuk miatt hivatalosan nem házasodhattak össze, kilenc közös gyermekük született.
Együttműködésük politikai sikereket hozott. John családi kapcsolatba került az irokéz törzsekkel, Molly pedig népének hangadójává vált, a függetlenségi háború idején rábeszélte az irokézeket, hogy csatlakozzanak a britekhez, szövetségüket neki köszönhetik. A háborúban kémként működött, a briteket információkkal látta el a gyarmatosító csapatokról, a lojalistáknak pedig menedéket, ételt és lőszert adott. A háború elvesztésével Molly és családja Kanadába menekültek, ahol a britek hálából élete végigéig nyugdíjat adtak neki.
Az őrült nő, aki egyedül vágott neki az Újvilágnak
Anne Hennis Trotter Bailey-t sokan csak „Őrült Anne-ként” ismerték. A függetlenségi háborúban határfelderítőként és hírvivőként tevékenykedett. Liverpoolban született, de miután meghaltak a szülei, 19 évesen Amerikába hajózott. A veterán felfedezőhöz és katonához, Richard Trotterhez ment feleségül, aki az indiánok és a telepesek közötti feszültség fokozódásakor csatlakozott a milíciához, 1774-ben vesztette életét a Point Pleasant-i csatában.
Miután Anne értesült férje haláláról, lovaglónadrágot húzott, a szomszédokra hagyta fiát, és nekivágott, hogy megbosszulja férje halálát. Puskával és vadászkéssel a kezében felderítőként és hírnökként működött. Leghíresebb útját 1791-ben tette meg, amikor közel 200 mérföldet lovagolt egyhuzamban, hogy puskaport szállítson Fort Lee-be az indián támadás elleni védekezéshez.
A rabszolgából lett vezető
Sacagawea egy lemhi soson törzsbeli indián nő volt, aki rabszolgából tolmáccsá és úti vezetővé lett, ő kísérte el a Lewis és Clark expedíciót az Amerikai Egyesült Államok nyugati partjához. Egyetlen nőként vett részt a 31 férfi expedícióján, a nagyjából 2000 kilométer hosszú útra, amit két év alatt tettek meg az Észak-Dakota és a Csendes-óceán között, újszülött csecsemőjét is magával vitte.
Nyelvi és természettudományi ismeretei hasznára váltak a felfedezőknek. Sacagawea mentette ki például a fontos iratokat, könyveket, navigációs eszközöket és gyógyszereket, amikor hajójuk majdnem felborult. Lewis és Clark tiszteletük jeléül a Missouri folyó egyik ágát Sacagaweának nevezték el. A lány 25 éves korában, nem sokkal második lánya születése után halt meg, a gyermekeinek hivatalos gyámja Clark lett.
