Még soha nem voltam világkiállításon, és idáig eszembe sem jutott, hogy szeretnék menni. Persze, biztosan grandiózus rendezvény, annak idején az Eiffel-torony is egy világkiállítás alkalmából épült, és ez az annak idején 1889-ben volt. Zárójelben mondom, hogy anyaggyűjtés közben találtam egy fantasztikus oldalt az Expók történetéről, az Expomuseumot, és bár angolul van, de azoknak is érdemes megnéznie, akik nem tudnak angolul, mert rengeteg szép fotó és információ és további linkek vannak rajta az eddigi világkiállításokról. Régi képeslapok, bélyegek, újságcikkek, tipikusan az az oldal, amelyikről még az olyanok is nehezen szabadulnak el, akiket egyáltalán nem érdekel a világkiállítások története.
Ilyen volt a viszonyom a világkiállításokkal, amikor néhány napja belefutottam egy rövidke cikkbe, hogy idén Dél-Koreában lesz az expo, a témája pedig a tengeri élet. Megnéztem a honlapot, és az első benyomásom az volt, hogy jesszusom, ez koreai betűkkel van, egy kukkot sem fogok érteni, a második pedig az, hogy és azok az idétlen manga-figurák is milyen rondák, amik a koreai betűket tarkították.
De a jobb felső sarokban át lehet váltani az angol oldalra, az idétlen manga figurák pedig sokkal kedvesebbé válnak, amikor kiderül róluk, hogy ők valójában planktonok, és az Expó kabalaállatai, ami rögtön meg is magyarázza, hogy miért vannak ott mindenütt. Nevük is van, Yeony és Suny, ami abszolút nem lenne érdekes, ha nem lenne ennek is jelentősége. A kiállítás a tengerparti Yeosu városában lesz (ez Szöultól kb. 4 óra autóval), és a neve azt jelenti, hogy gyönyörű (yeo) víz (su). Az állatkák vagy növénykék - tulajdonképpen a plankton mindkettő lehet - feladata többek között az is, hogy segítsenek megjegyezni a külföldiek fülében talán furcsán csengő városnevet.
Mielőtt bárki komoly erőfeszítéseket tenne, hogy kitalálja, kinek a pihent agyú ötlete a planktont választani kabalaállatnak, elárulom, hogy a kiállítás címe és témája az Élő óceán és partvidék. És még az utolsó csavar is arra a kérdésre igyekszik reflektálni, hogy hogyan lehetne ember és óceán kapcsolata a legideálisabb. Hogyan lehet megőrizni és fenntartani az óceánok és tengerek élővilágát, miközben fel is használunk belőle. És nem utolsósorban, hogy hogyan állítható ennek a törekvésnek szolgálatába a legmodernebb technológia.
Legmodernebb technológiából pedig nincs hiány. Az érkező látogatók például úgy dönthetik el, hogy mi az amit feltétlenül meg akarnak nézni, hogy virtuális túrát tesznek az expón, mégpedig avatarok és 3D technológia segítségével. Az avatarok járkálhatnak, benézhetnek, közelebb vagy távolabb zoomolhatnak a 3D térben, és a látogatók a segítségükkel tervezhetik meg saját útvonalukat, vagy dönthetnek úgy, hogy beérik egy szimulált túrával.
A Nagy O csak az egyike a lenyűgöző helyszíneknek. Az O egyfelől O betű és az óceánt jelképezi, másfelől 0 is, ami pedig az újrakezdést, ember és víz kapcsolatában.
Az expó digitális galériája egy zárt folyosó, az expó főutcáján fut 415 méter hosszan, csatlakozva a Yeosu állomáshoz. Az érdekessége azonban az, hogy a 21 méter széles folyosó tetején egy hatalmas boltozat van, 225m × 40m, ami voltaképpen egy led-es kivetítő és a kiállítás alatt a jövő óceánjáról készült vetítés fut majd rajta, a kiállítók és tartalomszolgáltatók saját látványos műsoraival tarkítva.
Az expó legmagasabb épületét két használaton kívüli cementsilóból alakították át kulturális szimbólummá. Ami miatt a turisták még évek múlva is el fognak jönni, hogy megnézzék, az a Sky Tower külső, orgonasípokra emlékeztető burkolata. Mégpedig azért, mert nem csak emlékeztet az orgonára, hanem mert valóban képes is lesz eljátszani a legkülönbözőbb dallamokat, beleértve a hajókürt hangját is.
A partmenti és mélytengeri halászati élményparkok betekintést engednek a jelenlegi halászati technikák, módszerek és eszközök birodalmába. Mindkét élménypark 3000 négyzetméteres területen helyezkedik el, minden igazi és életnagyságú lesz, és a bemutatók megtekintése mellett egy kis kikapcsolódásra, kávézásra, relaxálásra is lehetőségük lesz a látogatóknak.
Mi marad a végére? Persze az, hogy oké, de hogy megyünk oda? Én egy magyar irodánál találtam koreai körutazást az adott időben, ami egy 8 napos út, de fura módon az expó meglátogatása nem szerepel a programok között. Az ár 675 ezer forint, ami szerintem nyolc naphoz képest egy kicsit sok. A bogár azonban beleült a fülembe, mert Dél Korea szép és érdekes helynek tűnik, pláne ahhoz képest, hogy az ember általában annyit hall róla, hogy veszekszenek Észak-Koreával.
Ez a több mint 800 éves szerecsendiófa a bijarimi szerecsendió erdő egyik nevezetessége. Bijarimban egy 450 000 négyzetméteres területen 2800 szerecsendiófa él, legtöbbjük 500 és 800 év között van. Mind mérete, mind a különleges fák miatt a bijarimi erdő az egész világon ritkaságnak számít.
