Azt nem tudjuk, hogy a megnyitón maga Rudolf főherceg a jégre merészkedett-e – viszont a pesti hölgyek és urak egészen biztosan. Sőt, egyre többen és többen. Megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet is, az eredeti épületet Lechner Ödön tervezte. A legalsó szinten volt a korcsolyakötő helyiség, fent pedig a zenekari terem, mert ilyen is volt az eredeti jégcsarnokban, ahol a korcsolyázás még csakis az urak kiváltsága lehetett.
Újított egy magyar lány
Ekkoriban indult el a magyar profi korcsolyasport, amelybe hamarosan üstökösként robbant be egy hétéves kislány, bizonyos Kronberger Lili. Akinek a révén mi, magyarok, hatalmas találmánnyal gazdagítottuk a világot, a korcsolyasport terén is.
Korcsolya: urak előnyben!
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen 1897-ben – amikor a nők még azt se tudták, hogyan kell felvenni a korcsolyát a Műjégpályán – a kis Lili már a korszak egyik híres edzőjével siklotta a köröket a Városligetben, 12 évesen pedig már versenyzett. Igaz, legelőször a férfiakkal együtt, mivel ekkoriban még olyan kevés nő korcsolyázott, hogy nem indítottak külön versenyszámot nekik.
Minden férfit legyőzött
Alig múlt 15 éves, amikor a sportág első, 1906-os, svájci világbajnokságán bronzérmet szerzett, majd 1908-ban a csehországi Troppauban világbajnok lett – mindössze 17 évesen, maga mögé utasítva a férfi versenyzőket is. Az 1908-as londoni olimpián is rendkívül esélyes lett volna, ám megfelelő háttér – azaz a piszkos anyagiak – nélkül képtelen volt felkészülni a megmérettetésre, úgyhogy Lili egy örök „mi lett volna, ha” maradt.
Sorsdöntő találkozás Kodály Zoltánnal
Ám hamarosan bekövetkezett az életében egy mindent eldöntő találkozás, méghozzá az ifjú és szépreményű Kodály Zoltánnal, a zeneszerző állítólag titkon rajongott a gyönyörű és kecses Liliért. Kodály már akkoriban is nagy nőcsábász hírében állt, és addig duruzsolt a jégdíva fülébe, hogy Lili végül kötélnek állt. Bár a sportolónő először csak azt hitte, hogy a zeneszerző „csupán” csapni akarja neki a szelet, ez mégsem így történt.
Forradalmasították a műkorcsolyát
A 28 éves, amatőr korcsolyázó Kodály forradalmi ötlettel hozakodott elő: mi lenne, ha a jövőben zenei aláfestésre tennék meg a jégművészek a kűrt? Lilit pedig nem kellett sokat győzködni, a zenét maga a muzsikavirtuóz választotta ki, a jégistennő pedig 1911-ben a bécsi világbajnokságon már elsőként a világon zenei aláfestéssel mutatta be produkcióját. S ezzel a Kronberger–Kodály kettős új korszakot nyitott a műkorcsolyázás világában.
Rengeteg irigye akadt
„Mozdulatainak csakis rá jellemző eleganciája és harmóniája még inkább kitűnt a zene hatására”
– fogalmazott az egyik korabeli újság. Ám nem mindenki volt ilyen kegyes a jégbalerinához. A bulvárlapok azt rótták fel neki, hogy nem szép dolog még a férfiakat is maga mögé utasítani. S ha belegondolunk: mindez az 1920-as évek derekán még valóban a bűnnel volt egyenlő. A pályatársakat azonban nem nagyon érdekelte a média rosszmájúskodása: természetesen mindenki Kronberger Lilit akarta utánozni a jégen, s manapság már el se tudjuk képzelni a korcsolyakűröket zene nélkül.
Csakis a családjának élt
Milyen szép is volna beszámolni a Kodály–Kronberger kettős örökre szóló románcáról! Ám az élet felülírta a romantikát, Lili 21 évesen elbúcsúzott a korcsolyacipőtől, házasságot kötött egy törvényszéki bíróval, és kizárólag a családjának élt. Magyarország egyik legnagyobb zeneszerzője viszont kétszer is megnősült, ám világéletében megmaradt a műkorcsolya szerelmesének.
Miért nem szédülnek el a műkorcsolyázók? Ez a titkuk!A műkorcsolya számos forgást tartalmaz. Mégis, ezek a sportolók egy pillanatra sem billennek ki egyensúlyukból. Hogy csinálják ezt?
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
