memóriavesztés

Alapvetően egy lassú, folyamatos hanyatlás teljesen normális: agyunk a testünk többi részével együtt öregszik. Az agysejtek zsugorodnak, a köztük lévő kapcsolódások nem olyan gyorsak már.  Ám ez nem jelenti azt, hogy nem kell odafigyelnünk szellemi teljesítőképességünkre: egyrészt azért, mert olyan, mint egy izom, azaz ha eddzük, hatékonyabban működik, és tovább marad fiatalos, másrészt a szokatlan kognitív hanyatlás akár egy komoly betegség hírnöke is lehet. 

De mi számít a szokásosnál erősebb romlásnak? Mondjuk, az elmúlt öt évben ugyanazon az útvonalon vezettél haza a munkából. De mostanában ugyanabban a kereszteződésben már meg kell állnod, és nehezen emlékszel, hogy balra vagy jobbra kell-e fordulnod. Ez normális, ha éppen nagyon stresszes heteid voltak, esetleg mert hőség van, vagy már a kognitív hanyatlás, sőt akár a demencia jele?

Felejteni egy bizonyos szintig normális

Memóriánk úgy van felépítve, hogy bizonyos fokú felejtés a rendszerbe van kalibrálva. Ez nem hiba, nem betegség jele, hanem létező jellemző. Az emlékek fokozott megőrzése nem csak az anyagcserénket terheli, a túl sok felesleges információ lelassíthatja vagy akadályozhatja bizonyos más, fontosabb tények előhívását. A gond ott van, hogy nem mi döntjük el, mit tartunk fontosnak, hanem az agyunk maga. Persze memorizálással és más gyakorlatokkal befolyásolhatjuk a folyamatot, de alapvetően agyunk a közösségi információkat részesíti előnyben (például a legújabb pletykák), de könnyen elveti az absztrakt információkat (ilyenek például a számok).

Mikor van baj?

A memóriavesztés akkor válik problémássá, amikor elkezdi befolyásolni a szokásos mindennapi életet. Nem jelent nagy problémát, ha nem emlékszel a megszokott kereszteződésben, merre is kell kanyarodni. Nem normális azonban elfelejteni, miért ülsz a volán mögött, hova kell menned, vagy egyáltalán, hogyan kell vezetni. Ezek már annak a jelei, hogy valami nem stimmel, ezért érdemes időpontot kérni a neurológiára. 

A memóriavesztés a demencia jele lehet

Ahhoz, hogy megértsük memóriánk működését, meg kell ismerkednünk az enyhe kognitív károsodással is. Ez szintén egy természetes folyamat: az öregedéssel összefüggő memóriavesztést nevezik így addig a pontig, amíg a szokásos mederben halad szép lassan. A károsodás lehet stabil, javulhat vagy romolhat. A romlás maga viszont már jel: a jövőbeni betegségek, például a demencia három-ötszörösre megnövekedett kockázatát jelzi. Az enyhe kognitív károsodásban szenvedők 10-15%-ánál alakul ki demencia. Esetükben a szokásos tevékenységek elvégzésének képessége fokozatosan és jelentős mértékben romlik. A memóriavesztésen kívül más nyelvi, gondolkodási és döntési készségekkel kapcsolatos problémák is jelentkezhetnek. Ugyanakkor nem szabad kétségbeesni tőle: ha képesek vagyunk ezt felismerni, az nagyon jó hír, hiszen lehetőséget kapunk arra, hogy fejlesszük az agyunkat, egészségesebben táplálkozzunk, többet tegyünk a demencia megelőzéséért, egyáltalán: átgondoljuk a jövőnket. 

Vigyázz, ha gyakrabban tévedsz el

A tájékozódási képességekre szintén figyelni kell. Bár valóban normális, hogy időnként irányt tévesztünk, ha ez gyakran megtörténik, az az Alzheimer-kór és a demencia leggyakoribb típusának korai jele. Az MRI-vizsgálatok kimutatták, hogy a térbeli környezetünk emlékeivel dolgozó agyi területek sérülnek a leghamarabb. Ha magadon vagy szüleiden azt veszed észre, hogy egyre nehezebb a tájékozódás, indokolt egy alapos kivizsgálás. Persze ezt nehéz mérni, ha sosem mozdulunk ki: már csak ezért is érdemes az időskort minél aktívabban, ingergazdagabban eltölteni.