inzulin egészség

A doktornő az elmúlt hónapok laborvizsgálatai alapján jutott a fenti megállapításra, miután azt tapasztalta, hogy a háziorvosi praxisában legalább tízből nyolc betegnél kimutatható volt a rendellenesség, nemtől, testalkattól függetlenül. De ha nem az egészségtelen táplálkozás, akkor vajon mi lehet az oka annak, hogy ma már nem csak a súlyfölösleggel rendelkező nők betegsége az inzulinrezisztencia? 

Vírusok okozhatják a változást

„A nyár közepén átnéztem az elmúlt hónapok laborvizsgálatait, és már nem először jutottam arra a megállapításra, hogy a laboreredményekben a HgbA1c-érték az véreredmények 90 százalékában a normálérték fölött van. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy az elmúlt időben megemelkedett az inzulinrezisztensek, és a cukoranyagcsere-problémákkal küzdő betegek száma” – mondja dr. Mangó Gabriella, hozzátéve: „Meg vagyok róla győződve, hogy a változás okát nem az emberek étkezési szokásainak átalakulásában kell keresnünk, és az is kizárt, hogy ilyen sok cukorbetegség felé hajló ember lett hirtelen. Sokkal inkább elképzelhetőnek tartom, hogy a különféle vírusfertőzéseket követően oly mértékben károsodott sokaknál a bélflóra vagy akár a bélrendszer, hogy ez meggyorsítja még a lassú felszívódású szénhidrátok hasznosulását is.

A HOMA-index árulkodó jel lehet

Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, amikor az izom-, zsír- és májsejtek nem jól reagálnak az inzulinra, és nem tudják könnyen felvenni a glükózt a vérből. Ennek következtében a hasnyálmirigy még több inzulint termel, hogy segítse a glükózt beépülni a sejtekbe. Szervezetünk működése szempontjából nagyon fontos, milyen a vércukorszintünk.

Inzulinrezisztencia esetében a sejtek „éheznek”, ugyanis a sejt felszínén képződő inzulinreceptorokhoz az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni. Ennek oka általában az, hogy maga a receptor jön létre „hibásan”, ami miatt a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására, és ami miatt lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy a sejtbe a cukor bekerülhessen.

Az inzulinrezisztencia laborvizsgálatok segítségével állapítható meg, melynek során megvizsgálják a beteg vércukor- és az inzulinszintjét, illetve az inzulinelválasztás mértékét. Az IR laboratóriumi vizsgálata során éhgyomorra vért vesznek, majd a betegnek egy 75 gramm glükózt tartalmazó oldatot kell meginnia. Ezt követően egy, majd két óra múltán újabb vérvétel történik, és ezekből a vérmintákból meghatározzák a vércukor és az inzulin szintjét. Inzulinrezisztencia akkor áll fenn, ha az úgynevezett HOMA-index érték 4 fölött van. Ha valakinél ez a mutató már kettő fölé emelkedik, akkor az azt jelenti, hogy az illető hajlamos az IR-re.

A Covid következménye is lehet az inzulinrezisztencia

„Az inzulinrezisztencia pontos előfordulását nehéz meghatározni, hiszen akár egy nagyobb stressz hatására is megemelkedhet a vércukorérték. Éppen ezért a pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen a laboratóriumi vizsgálat. Az eredményre pedig nagyon oda kell figyelni, hiszen tanulmányok igazolják, hogy minél jobban közelít a normálérték felső értékéhez a háromhavi értéket mutató HgbA1c-érték, annál inkább hajlamosít a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatára, jobban ki vagyunk téve a vérrögképződés vagy a stroke rizikójának – figyelmeztet a háziorvos, aki hangsúlyozta: Véleményem szerint az, hogy most igencsak megugrott a cukoranyagcsere-problémával küzdők száma, nem feltétlenül azt jelenti, hogy megváltoztak az étkezési szokásaink vagy az életmódunk. Sokkal inkább azt gondolom, hogy azok a külső hatások, többségében vírusok játszanak ebben szerepet, amelyek gyulladást okoznak a szervezetben.

Véleményem szerint az IR és az egyéb cukoranyagcsere-problémák is a Covid számlájára írhatók, éppen ezért nyugodtan a poszt-Covid-betegségek közé sorolhatjuk őket.

Gondoljunk csak bele, eddig is hasonlóképpen étkeztünk, és valljuk be, a magyar ember többsége eddig sem étkezett a legegészségesebben, mégsem ugrott meg ennyire a betegek száma.”

Életmódváltással sokat tehetünk az egészségünkért

A háziorvos hangsúlyozta: továbbra is kisebb az esélye az IR és a különféle cukoranyagcsere-betegség kialakulásának, ha helyes életmódot folytatunk és egészségesen táplálkozunk. Már azzal is sokat tehetünk, ha elhagyjuk azokat az élelmiszereket, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak, ha ügyelünk a bélflóránkra, ha nem hanyagoljuk el a rendszeres testmozgást, ha leadunk a súlytöbbletből, ha több zöldséget, gyümölcsöt, halat és rostban gazdag ételt fogyasztunk.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha valakin a szokásostól eltérően úrrá lesz a bizonytalanság, elkezd szédülni, zsibbad a szája, esetleg szétszórt lesz vagy látászavart tapasztal, az mind az alacsony vércukorszint jele, és érdemes orvoshoz fordulni. De a folytonos éhségérzet, a túlzott izzadás, az egyensúlyzavar, amikor kótyagosnak érezzük a fejünket, szintén vércukor- és bélrendszerproblémára utal.

„Az inzulinrezisztenciát korábban női betegségnek tartották, összekapcsolták például a policisztás ováriummal, ami akár meddőséget is okozhat a nőknél. Manapság azonban már a férfiak között is egyre több az IR-es. Tehát ma már kortól, nemtől, kórelőzménytől, túlsúlytól függetlenül kialakulhat” – osztotta meg tapasztalatát dr. Mangó Gabriella.