Közönséges veteménybabként tekintünk a különféle színű és méretű szemekre, pedig különálló fajtái igencsak eltérő tulajdonságokkal bírnak. Egyes típusai a rák ellen is segítségünkre lehetnek.
A paradicsommal, paprikával, kukoricával ellentétben akár azt is hihetnénk, a babok őshonos növényeink, hiszen olyannyira részévé váltak a magyar gasztrokultúrának. Az apró szemű hüvelyesek azonban nem rendelkeznek európai gyökerekkel, ezeket a zöldségeket is Kolumbusz utazásainak köszönhetjük.
Szájról szájra terjedt a babok híre
Az amerikai őslakosok által több ezer éve fogyasztott hüvelyes termések az Újvilág felfedezését követően kerültek Európába, vélhetően az 1500-as évek elején. A babot francia források először 1548-ban említik, ekkoriban kezdte meg hódító útját kontinensünkön, és európai közvetítéssel Ázsiába is eljutott. A magyar népnyelvben nagy keveredést okozott sokféle fajtája, az elnevezések tekintetében még a növénybiológusok körében is nagy volt a káosz, hogy melyik babot miként is nevezzék. Ma a tudomány négy nagy csoportot különít el, a paszulybabokat, a babababot, a tehénbabokat, illetve az egyéb, babként elnevezett hüvelyeseket külön kategorizálja.
Mivel neveik szájhagyomány útján terjedtek, majd mire végre sikerült volna rendet tenni a nevekben, megjelent az internet, még mindig sokan keverik az egyes fajtákat.
Laktató és egészséges
A magyar konyhakertekben gyorsan elterjedt a viszonylag egyszerűen termeszthető hüvelyes, hiszen tápanyagokban gazdag, laktató, és hosszan eltartható. Előnyös tulajdonságainak köszönhetően számtalan, helyspecifikus étel alkotóelemévé, a századforduló után pedig a gasztrokulturális átalakulás egyik fontos szereplőjévé vált. A háborús időszakban, a világégéseket követő recesszióban, amikor hús ritkán került az egyszerű emberek asztalára, a babfélék komoly szerepet játszottak a mindennapokban.
Jókai kedvenc levese lett volna?
Ha a babot és a magyar gasztronómiát említjük, szinte biztosan beugrik a kockás terítős éttermek kínálatában a mai napig megtalálható Jókai-bableves. Ha érdekel, mi köze jeles irodalmi személyiségünkhöz, itt megtudhatod.
A bab táplálkozási értékét magas keményítő- és leguminfehérje-tartalma adja. Utóbbi egyes fajtáknál akár 25% is lehet, ez a burgonyához képest mintegy tízszeres érték. Nitrogénben, kénben és foszforban is gazdag hüvelyeseink magas tápanyagtartalmuknak köszönhetően emberek és állatok számára is tápláló élelemként szolgálhatnak.
A népi gyógyászat sebekre kente
Szárítást követően, porrá őrölve már évszázadok óta alkalmazzák gyulladáscsökkentő hatásai miatt. A kelésekre, gyulladt területekre alkalmazott babpaszta a népi gyógyászat egyik alapvető orvossága volt.
Bár számtalan színváltozatban és méretben találunk veteménybabként nevezett babokat, mind közül a fehér héjú, úgynevezett fehér borsóbab a leginkább egészséges. A magyarul rengeteg néven, többek között gyöngybabként, haricot babként, tengerészbabként vagy borsóbabként is ismert babféle hajának nevezett külső hártyájáról már régóta közismert víz- és vizeletható, illetve vesetisztító hatása. Magas inulintartalmának köszönhetően a cukorbetegek számára is kifejezetten ajánlott a fogyasztása.
A kutatók a közelmúltban ráadásul megállapították hogy bizonyos rákfajták ellen is hatásos lehet, ha valaki rendszeresen eszik fehérbabot.
A fehérbab jót tesz a beleknek
A bélrendszert leggyakrabban érintő ráktípus, a vastagbélrák a harmadik leggyakoribb rákos megbetegedés a világon. Időben észlelve kezelhető, azonban nagy az esélye a kiújulásnak – ez adta az alapot a rákot túlélt emberek életmódjának vizsgálatához.
A vastagbélrák kezelhető, műtéti úton ideiglenesen megszüntethető daganatos megbetegedés, mely az esetek akár 30 százalékában öt éven belül ismét kiújulhat.
Azt figyelték azonban meg, hogy a vastagbélrákot túlélt emberek étrendjébe építve a tengerészbab, azaz a fehér borsóbab segít a bélrendszer mikrobiomjának újraépülésében. A Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói úgy vették észre, hogy a tengerészbab fogyasztása potenciálisan csökkentheti a kolorektális, azaz a bélrendszert érintő daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét, a műtétet követően pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy ne újuljon ki ismét a betegség. Állatkísérleteken már tesztelték azt is, a vastagbélrák, az elhízás és a bélgyulladás kombinációjára miként hat a fehérbab fogyasztása, és ezen kísérleteik is biztatónak bizonyultak.
„Ez a tanulmány kimutatta, hogy azoknál a résztvevőknél, akiknél nagyobb mértékben nőtt a babfogyasztás, akik napi vagy majdnem napi szinten ettek fehérbabot, alacsonyabb volt az előrehaladott kolorektális adenoma kiújulásának kockázata – magyarázta a kutatás vezetője, dr. Carrie Daniel-MacDougall. A kolorektális adenoma egy olyan, a rákos megbetegedést megelőzően létrejövő, magas kockázatú polip, amely nagy valószínűséggel vastagbélrákká fejlődik, amennyiben nem észlelik azonnal, és nem távolítják el teljesen.”
A különféle babfélék használata Texas területén nem mutat nagy változatosságot, ezért könnyen kiszűrhették a kutatók a fehérbab hatásait a műtéten átesett betegek esetében. A kutató kiemelte, hogy a vastagbélrákot eltávolító műtétet követően a bélflóra egészsége kiemelten fontos annak érdekében, hogy ne újulhasson ki a betegség.
A vastagbélrák kiújulásának, a szív- és érrendszeri betegségeknek és más krónikus betegségeknek kockázati tényezőit tekintve van egy közös csoport, ahol a bél mikrobiomja központi szerepet játszik – nyilatkozta Carrie Daniel-MacDougall.
Egy korábbi, vastagbélrákot kutató tanulmány már rávilágított arra, hogy mekkora szerepe van a vastagbélrák megelőzésében a bél egészséges mikrobiomjának. Ha erről bővebben olvasnál, ezt a cikkünket ajánljuk, ahol dietetikus szakértőnk kalauzol el a bélflóra egészségét elősegítő módszerek között.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
