fasciaterápia

Életünkben előbb-utóbb elérkezik az a pillanat, amikor mozgásszervi problémákkal szembesülünk. Aki sportol, annak egy sérülés, vagy épp túlterhelésből adódó ártalom lehet a kiváltó ok. A mozgásszegény életmódot folytatók sem ússzák meg, épp azért, mert testünk mozgásra termett: a gyenge izmok, statikus helyzetek, helytelen testtartás hamar ártalmakhoz és azokhoz kapcsolódóan fájdalmakhoz vezet. Érthető célunk, hogy ezeket minél hamarabb csillapítsuk, sérülésünkből felépüljünk, ehhez pedig jó, ha tisztában vagyunk vele, milyen – viszonylag új – módszerek és eszközkészletek állnak a rendelkezésünkre.

Az utóbbi évek szenzációja az emberi anatómia kutatásában az a kötőszövetes réteg, amely az egész testünket behálózza: a fascia. Ez körbeveszi testünk alkotóelemeit, de közben össze is köti őket, így hálóz be minket belülről, tetőtől talpig. Ahogy kívülről a bőrünk tart össze, úgy belülről a fascia. Erről az elképesztő rendszerről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

Ezúttal azt próbáljuk feltérképezni, hogy mennyiben változtatja meg a mozgásszervi terápiák palettáját a fascia létezése és egyre bővülő ismereteink erről a rendszerről. Tóth-Fülöp Fruzsina gyógytornászt kérdeztük a témában. Mindenre kiterjedő válaszai irányt mutathatnak mindazoknak, akik hosszabb-rövidebb ideje keresik a megoldást mozgásszervi panaszaikra.

Elképesztő, hogy a kétezres években járva még olyan felfedezéseket teszünk az emberi anatómiáról, amelyek alapjaiban változtathatják meg a szemléletünket. Ilyen a fascia is. Többféle módszertan, iskola épül már erre a tudományra, mégis valamennyiben közös az, hogy a panaszok feltérképezése során a lokális helyett egy holisztikus szemléletre helyezik a hangsúlyt.

Igaz, hogy a legtöbb kötőszövetes terápia hasonlít egymáshoz, bár vannak különbségek. Sokszor, ha manuális terápiáról beszélünk, nehéz felállítani a konkrét határokat, hiszen a lágyrészek kézzel történő kezelése sokszor a fasciát is érinti, akkor is, ha a kezelő ezzel konkrétan nincs tisztában. Én az FDM-et, a Fascia Disztorziós Modell módszertanát követem. Az FDM azért újszerű, mert nagyon gyors és lényegre törő. A testbeszédre alapul: a páciens pontosan megmutatja, hol van a fájdalom kiindulópontja, és ha időben jut el hozzánk egy sérülést követően, például a rákövetkező héten, akkor akár három alkalom is elég arra, hogy teljesen megszüntessük a panaszát. Régebb óta fennálló krónikus fájdalom esetén ennél persze több alkalomra van szükség.

A kezelést a páciensek gyakran varázslatosnak tartják. Vajon miért?

Ha valóban jól térképezi fel a terapeuta a mozgásszervi fájdalom okát és jellegét, azaz a megfelelő módszerrel kezeli ki az FDM szerint, akkor ez a fájdalom hamar elkezd csökkenni, majd megszűnik. A kezelést követően sokszor házi feladatot is adunk, amely otthon is végezhető kiegészítő terápia.

A manuális módszer mellett milyen eszközök segítik a terapeutát?

A flossing egy olyan eszköz, amely a kötőszövet gyógyításában vesz részt: nem a terapeuta kezére van szükség ilyenkor, hanem ezzel a rugalmas gumiszalaggal fejtjük ki azt a hatást, amire szükség van. Többféle flossingszalag létezik – különféle erősségű, szélesebb, keskenyebb –, attól függ, hogy melyik testtájra fogjuk használni, milyen panasszal jön a páciens. Az adott ízületre felhelyezve ez a rugalmas gumiszalag kompressziós hatást fejt ki a lágyrészre, valamint társítunk hozzá gyakorlatot is: ennek a mozgásnak köszönhetően a vérkeringésben olyan hatást fejt ki, hogy miután levesszük a szalagot, hirtelen a nyomás alól felszabadulva „átmosódik” minden a szövetek között, és a sérülés hatására felhalmozódott gyulladáskeltő anyagok a szövetközti térből kimosódnak. Így azonnali fájdalomcsökkentést tudunk elérni. Példának okáért bokaficam esetén nagy duzzanat látható: tudjuk, hogy van lágyrészsérülés, és ilyenkor biztosan előfordul kötőszöveti sérülés is. Ilyenkor a flossing nagyon hatékony terápia.

A köpöly olyan speciális csésze, amelyekben felmelegítik a levegőt, így az kitágul és kiáramlik a csészéből, amelyet a bőrre helyeznek. Ahogy lehűl a csésze és benne a ritkább levegő, vákuum alakul ki, s a csésze szívóhatást gyakorol a bőrre, élénkítve a vérkeringést. Újabb kialakítású modelleken már gyorsabban, egy pisztoly segítségével hozható létre ezt a vákuum. Ez a módszer lehetővé teszi a mélyebb rétegek kimozgatását, az adhéziók hatékony oldását. Többen azért tartanak a köpölytől, mert nyoma marad, holott ez számunkra épp jó visszacsatolás is, hiszen a köpölyözés után visszamaradt látható folt jelzi, hogy mekkora a letapadás mértéke: minél régebbi a kötőszövetben a disztorzió, elváltozás, annál sötétebb színű, lilás a helye. Feltéve a köpölyt az adott pontra vagy területre – attól függően, hogy mit mutat a páciens – el kell végezni a mozdulatsorokat, gyakorlatokat, hogy kimozgassa a letapadt szövetet. Utána célszerű kinesio tape-et használni, mert ahogy a köpöly felszabadítja a kötőszövetben létrejött elváltozásokat, a tapasz felhelyezésével tudjuk ezt a felszabadult változást megtartani. Így tudjuk a gyógyulását is minél inkább elősegíteni, felgyorsítani.

Említetted a kiegészítő terápiákat. Pontosan melyek ezek?

Kifejlesztettek a kötőszövetes terápia mellé egy olyan sajátos technikájú mozgásformát, amelyet fasciatréningnek nevezünk. Mi tagadás, néhol ez ellentmond a régi elveknek, ugyanis például ha valaki derékfájdalommal él, a fasciatréningnél rugózásokat végzünk a nyújtásnál – míg gerinceredetű problémával ezek elviekben tiltva lennének. Mégis sokkal jobb eredményeket érünk el vele, mintha csak a régi, statikus nyújtásokat végeznénk ezzel a vendéggel. A kezelést követően betanítunk néhány gyakorlatot, amelyet otthon rendszeresen csinálhat.

Jól ismert már széles körben is az SMR-henger és a masszázsgolyó. Az SMR-hengerek közül inkább a sima felszínűt szoktam ajánlani, mert abban az elvben hiszek, hogy olyan a kötőszövetre ható hengerezés, mintha két üveglap közül kipréselnénk egy légbuborékot; míg ha bordázott felszínű hengerrel végezzük, akkor pedig úgy néz ki, mintha egy tésztaszaggatóval belemennénk a tésztába, nem egyformán hat a nyomás a szövetekre, és nem ugyanazt a hatást érjük el. Persze nem véletlenül létezik ennyiféle henger: kapható többféle méretű, erősségű, bordázatú. Akinek eleve alacsonyabb a fájdalomküszöbe, annak inkább lágyabb, puhább SMR-hengert ajánlanék – mindenesetre érdemes kipróbálni, személy szerint ki mennyire bírja a hengerezést.

A masszázsgolyót azon a testtájon célszerűbb használni, ahol jobban hozzáférünk az adott ponthoz ezzel, mint a hengerrel: például a gerinc mellett, lapockatáji fájdalom esetén, vagy talpi kötőszövetes gyulladásnál.

Akármennyire is praktikusnak tűnik a hengert otthon használni, fontos kiemelnünk, hogy nem elég csak az adott területet kihengerezni, hanem végig kell menni az egész testen, valamennyi kötőszövetes láncon. Ami a lazításhoz szükséges – a kötőszöveti terápiával összekapcsolható – hengerezés, az lassú tempójú, és laza ízületek mellett kell végezni. Iránya a talptól indul felfelé, a hátsó kötőszövetes láncon megy először végig, aztán az oldalsón és az elülsőn, a nyakig kell lehengerezni mindent.

A kinesio tape vagy kineziológiai tapasz sokoldalúan használható, funkciói közül esetünkben a lazító ragasztásokat használhatjuk. Amikor egy kliens fájdalommal érkezik hozzánk, a megfelelő testbeszéd alapján megkapja a kezelést, ezt követően felrakjuk neki a tapaszt, mely jó pár napig rajta marad. Ha igényli, megmutatjuk azt is, hogyan tudja újraragasztani magának. Emellé kap még hengerezés- és fasciatréning-gyakorlatot is otthonra. Ez utóbbi igen fontos, hiszen azért azt ne felejtsük el, hogy bármilyen remek segédeszközök vannak, a mozgást sosem szabad kihagyni. Mindig a mozgással tudjuk fenntartani a fájdalommentes állapotot.

Mit jelent a fasciaterápia a régi módszerekre nézve? Van még létjogosultságuk?

Azt nem mondanám, hogy az FDM mellett más módszer nem jó, vagy a régi terápiákat ki kellene törölni: az én meglátásom az, hogy minél többféle terápiát ismer egy szakember, annál hatékonyabban tud segíteni a hozzá fordulóknak, és minél jobban tudja ötvözni az egyiket a másikkal, annál eredményesebb tud lenni. Azért ha egy páciensről bebizonyosodik, hogy a problémájával valóban FDM-re van szüksége, akkor emellett minden egyéb terápiát érdemes felfüggeszteni addig, amíg a pár alkalmas FDM-kezelés végbe nem megy. Ha elkezdünk egy irányvonalat, és abba más belenyúl egy kicsit, akkor más lesz a hatásmechanizmus is.

Milyen tünetekkel érdemes fasciaterápiában gondolkodni?

• Zsibbadó vagy kisugárzó jellegű panaszoknál. Ugyanis nem minden ilyen tünet sérv: ha egy csík mentén meghatározott területen meg tudja mutatni az ujjával, hogy merre halad a fájdalma, érdemes lehet ebben gondolkodni.
• Sportolóknál sérülések esetén.
• Ülőmunkásoknál karba sugárzó panaszok esetén, becsípődött derék érzetnél, fenékbe-lábba, akár talpig lesugárzó, zsibbadó tüneteknél.

Az FDM módszere alapvetően az elmondott, megmutatott fájdalomra alapul. Mi a helyzet a kisbabákkal, kisgyerekekkel, akik nem tudják még elmondani a panaszaikat?

Náluk is alkalmazható, de persze ebben az esetben kitapintásra van szükség, hozzájuk érve értelmezzük a jelzéseiket. Sok az olyan baba, aki az anyaméhben nem fért el, kicsi volt a hely számára, emiatt valamilyen kényszertartást vett fel: így az egyik irányban feszes lesz az izomzat, a másik irányban lazább. Náluk is akár egy kezeléssel helyre lehet hozni mindent. Valamint még a Dévény-módszert említeném meg itt, mert mostanra már kiderült, hogy a Dévény-módszer is a kötőszöveti terápiával foglalkozik, csak ezt régen nem ismerték fel. Ezáltal ér el jó eredményeket a babáknál.

Milyen ellenjavallatai vannak a terápiának?

Visszeresedés, szív- és érrendszeri problémák, daganatos betegségek, nyirokkeringés zavarai. Papírvékony, esetleg gyulladt, duzzadt, vörös, meleg bőrű pácienst nem kezelhetünk.

Panaszainkkal minden esetben szakképzett terapeutát keressünk fel! Bár a fent említett eszközök önállóan is beszerezhetők, megfelelő hozzáértés, betanítás nélkül ne kísérletezzünk otthoni használatukkal. A megfelelő diagnózist követően, a terápia részeként alkalmazandók, szakértő felügyelet mellett. 

Tartsuk szem előtt, hogy a mozgásszervi panaszokba, fájdalmakba nem kell beletörődni: érdemes minél hamarabb foglalkozni a jelenséggel, hiszen a halogatás csak újabb panaszokat szül, míg az idejében kezelt probléma gyorsabban megszüntethető és testünk komplex működése hamar helyreállítható. Így maradunk egészségesek, mobilisak, s élhetünk minőségi életet nap mint nap.