Egy új felfedezés nyomán varázslatos gyógyulásokat érhetünk el sérülések esetén

GettyImages-1305911375

Mozgásszervi fájdalom, sérülés, régóta fennálló panasz esetén sokszor nem is tudjuk, hova forduljunk. Most bemutatjuk azt a terápiát és eszközeit, melyek a kötőszövetes (fascia-) rendszerre fejtik ki hatásukat, gyors fájdalomcsillapítást és hatékony gyógyulást téve lehetővé.

Életünkben előbb-utóbb elérkezik az a pillanat, amikor mozgásszervi problémákkal szembesülünk. Aki sportol, annak egy sérülés, vagy épp túlterhelésből adódó ártalom lehet a kiváltó ok. A mozgásszegény életmódot folytatók sem ússzák meg, épp azért, mert testünk mozgásra termett: a gyenge izmok, statikus helyzetek, helytelen testtartás hamar ártalmakhoz és azokhoz kapcsolódóan fájdalmakhoz vezet. Érthető célunk, hogy ezeket minél hamarabb csillapítsuk, sérülésünkből felépüljünk, ehhez pedig jó, ha tisztában vagyunk vele, milyen – viszonylag új – módszerek és eszközkészletek állnak a rendelkezésünkre.

Az utóbbi évek szenzációja az emberi anatómia kutatásában az a kötőszövetes réteg, amely az egész testünket behálózza: a fascia. Ez körbeveszi testünk alkotóelemeit, de közben össze is köti őket, így hálóz be minket belülről, tetőtől talpig. Ahogy kívülről a bőrünk tart össze, úgy belülről a fascia. Erről az elképesztő rendszerről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

Szerzőnkről

Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandós torna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel. 

Ezúttal azt próbáljuk feltérképezni, hogy mennyiben változtatja meg a mozgásszervi terápiák palettáját a fascia létezése és egyre bővülő ismereteink erről a rendszerről. Tóth-Fülöp Fruzsina gyógytornászt kérdeztük a témában. Mindenre kiterjedő válaszai irányt mutathatnak mindazoknak, akik hosszabb-rövidebb ideje keresik a megoldást mozgásszervi panaszaikra.

Elképesztő, hogy a kétezres években járva még olyan felfedezéseket teszünk az emberi anatómiáról, amelyek alapjaiban változtathatják meg a szemléletünket. Ilyen a fascia is. Többféle módszertan, iskola épül már erre a tudományra, mégis valamennyiben közös az, hogy a panaszok feltérképezése során a lokális helyett egy holisztikus szemléletre helyezik a hangsúlyt.

Igaz, hogy a legtöbb kötőszövetes terápia hasonlít egymáshoz, bár vannak különbségek. Sokszor, ha manuális terápiáról beszélünk, nehéz felállítani a konkrét határokat, hiszen a lágyrészek kézzel történő kezelése sokszor a fasciát is érinti, akkor is, ha a kezelő ezzel konkrétan nincs tisztában. Én az FDM-et, a Fascia Disztorziós Modell módszertanát követem. Az FDM azért újszerű, mert nagyon gyors és lényegre törő. A testbeszédre alapul: a páciens pontosan megmutatja, hol van a fájdalom kiindulópontja, és ha időben jut el hozzánk egy sérülést követően, például a rákövetkező héten, akkor akár három alkalom is elég arra, hogy teljesen megszüntessük a panaszát. Régebb óta fennálló krónikus fájdalom esetén ennél persze több alkalomra van szükség.

A kezelést a páciensek gyakran varázslatosnak tartják. Vajon miért?

Ha valóban jól térképezi fel a terapeuta a mozgásszervi fájdalom okát és jellegét, azaz a megfelelő módszerrel kezeli ki az FDM szerint, akkor ez a fájdalom hamar elkezd csökkenni, majd megszűnik. A kezelést követően sokszor házi feladatot is adunk, amely otthon is végezhető kiegészítő terápia.

A manuális módszer mellett milyen eszközök segítik a terapeutát?

A flossing egy olyan eszköz, amely a kötőszövet gyógyításában vesz részt: nem a terapeuta kezére van szükség ilyenkor, hanem ezzel a rugalmas gumiszalaggal fejtjük ki azt a hatást, amire szükség van. Többféle flossingszalag létezik – különféle erősségű, szélesebb, keskenyebb –, attól függ, hogy melyik testtájra fogjuk használni, milyen panasszal jön a páciens. Az adott ízületre felhelyezve ez a rugalmas gumiszalag kompressziós hatást fejt ki a lágyrészre, valamint társítunk hozzá gyakorlatot is: ennek a mozgásnak köszönhetően a vérkeringésben olyan hatást fejt ki, hogy miután levesszük a szalagot, hirtelen a nyomás alól felszabadulva „átmosódik” minden a szövetek között, és a sérülés hatására felhalmozódott gyulladáskeltő anyagok a szövetközti térből kimosódnak. Így azonnali fájdalomcsökkentést tudunk elérni. Példának okáért bokaficam esetén nagy duzzanat látható: tudjuk, hogy van lágyrészsérülés, és ilyenkor biztosan előfordul kötőszöveti sérülés is. Ilyenkor a flossing nagyon hatékony terápia.

Nem kell megijedni a köpölyözéstől sem
Nem kell megijedni a köpölyözéstől semFangXiaNuo / Getty Images Hungary

A köpöly olyan speciális csésze, amelyekben felmelegítik a levegőt, így az kitágul és kiáramlik a csészéből, amelyet a bőrre helyeznek. Ahogy lehűl a csésze és benne a ritkább levegő, vákuum alakul ki, s a csésze szívóhatást gyakorol a bőrre, élénkítve a vérkeringést. Újabb kialakítású modelleken már gyorsabban, egy pisztoly segítségével hozható létre ezt a vákuum. Ez a módszer lehetővé teszi a mélyebb rétegek kimozgatását, az adhéziók hatékony oldását. Többen azért tartanak a köpölytől, mert nyoma marad, holott ez számunkra épp jó visszacsatolás is, hiszen a köpölyözés után visszamaradt látható folt jelzi, hogy mekkora a letapadás mértéke: minél régebbi a kötőszövetben a disztorzió, elváltozás, annál sötétebb színű, lilás a helye. Feltéve a köpölyt az adott pontra vagy területre – attól függően, hogy mit mutat a páciens – el kell végezni a mozdulatsorokat, gyakorlatokat, hogy kimozgassa a letapadt szövetet. Utána célszerű kinesio tape-et használni, mert ahogy a köpöly felszabadítja a kötőszövetben létrejött elváltozásokat, a tapasz felhelyezésével tudjuk ezt a felszabadult változást megtartani. Így tudjuk a gyógyulását is minél inkább elősegíteni, felgyorsítani.

Említetted a kiegészítő terápiákat. Pontosan melyek ezek?

Kifejlesztettek a kötőszövetes terápia mellé egy olyan sajátos technikájú mozgásformát, amelyet fasciatréningnek nevezünk. Mi tagadás, néhol ez ellentmond a régi elveknek, ugyanis például ha valaki derékfájdalommal él, a fasciatréningnél rugózásokat végzünk a nyújtásnál – míg gerinceredetű problémával ezek elviekben tiltva lennének. Mégis sokkal jobb eredményeket érünk el vele, mintha csak a régi, statikus nyújtásokat végeznénk ezzel a vendéggel. A kezelést követően betanítunk néhány gyakorlatot, amelyet otthon rendszeresen csinálhat.

Jól ismert már széles körben is az SMR-henger és a masszázsgolyó. Az SMR-hengerek közül inkább a sima felszínűt szoktam ajánlani, mert abban az elvben hiszek, hogy olyan a kötőszövetre ható hengerezés, mintha két üveglap közül kipréselnénk egy légbuborékot; míg ha bordázott felszínű hengerrel végezzük, akkor pedig úgy néz ki, mintha egy tésztaszaggatóval belemennénk a tésztába, nem egyformán hat a nyomás a szövetekre, és nem ugyanazt a hatást érjük el. Persze nem véletlenül létezik ennyiféle henger: kapható többféle méretű, erősségű, bordázatú. Akinek eleve alacsonyabb a fájdalomküszöbe, annak inkább lágyabb, puhább SMR-hengert ajánlanék – mindenesetre érdemes kipróbálni, személy szerint ki mennyire bírja a hengerezést.

A hengerezés hatékony kiegészítő terápia
A hengerezés hatékony kiegészítő terápiaalvarez / Getty Images Hungary

A masszázsgolyót azon a testtájon célszerűbb használni, ahol jobban hozzáférünk az adott ponthoz ezzel, mint a hengerrel: például a gerinc mellett, lapockatáji fájdalom esetén, vagy talpi kötőszövetes gyulladásnál.

Akármennyire is praktikusnak tűnik a hengert otthon használni, fontos kiemelnünk, hogy nem elég csak az adott területet kihengerezni, hanem végig kell menni az egész testen, valamennyi kötőszövetes láncon. Ami a lazításhoz szükséges – a kötőszöveti terápiával összekapcsolható – hengerezés, az lassú tempójú, és laza ízületek mellett kell végezni. Iránya a talptól indul felfelé, a hátsó kötőszövetes láncon megy először végig, aztán az oldalsón és az elülsőn, a nyakig kell lehengerezni mindent.

A kinesio tape vagy kineziológiai tapasz sokoldalúan használható, funkciói közül esetünkben a lazító ragasztásokat használhatjuk. Amikor egy kliens fájdalommal érkezik hozzánk, a megfelelő testbeszéd alapján megkapja a kezelést, ezt követően felrakjuk neki a tapaszt, mely jó pár napig rajta marad. Ha igényli, megmutatjuk azt is, hogyan tudja újraragasztani magának. Emellé kap még hengerezés- és fasciatréning-gyakorlatot is otthonra. Ez utóbbi igen fontos, hiszen azért azt ne felejtsük el, hogy bármilyen remek segédeszközök vannak, a mozgást sosem szabad kihagyni. Mindig a mozgással tudjuk fenntartani a fájdalommentes állapotot.

Mit jelent a fasciaterápia a régi módszerekre nézve? Van még létjogosultságuk?

Azt nem mondanám, hogy az FDM mellett más módszer nem jó, vagy a régi terápiákat ki kellene törölni: az én meglátásom az, hogy minél többféle terápiát ismer egy szakember, annál hatékonyabban tud segíteni a hozzá fordulóknak, és minél jobban tudja ötvözni az egyiket a másikkal, annál eredményesebb tud lenni. Azért ha egy páciensről bebizonyosodik, hogy a problémájával valóban FDM-re van szüksége, akkor emellett minden egyéb terápiát érdemes felfüggeszteni addig, amíg a pár alkalmas FDM-kezelés végbe nem megy. Ha elkezdünk egy irányvonalat, és abba más belenyúl egy kicsit, akkor más lesz a hatásmechanizmus is.

Milyen tünetekkel érdemes fasciaterápiában gondolkodni?

  • Zsibbadó vagy kisugárzó jellegű panaszoknál. Ugyanis nem minden ilyen tünet sérv: ha egy csík mentén meghatározott területen meg tudja mutatni az ujjával, hogy merre halad a fájdalma, érdemes lehet ebben gondolkodni.
  • Sportolóknál sérülések esetén.
  • Ülőmunkásoknál karba sugárzó panaszok esetén, becsípődött derék érzetnél, fenékbe-lábba, akár talpig lesugárzó, zsibbadó tüneteknél.

Az FDM módszere alapvetően az elmondott, megmutatott fájdalomra alapul. Mi a helyzet a kisbabákkal, kisgyerekekkel, akik nem tudják még elmondani a panaszaikat?

Náluk is alkalmazható, de persze ebben az esetben kitapintásra van szükség, hozzájuk érve értelmezzük a jelzéseiket. Sok az olyan baba, aki az anyaméhben nem fért el, kicsi volt a hely számára, emiatt valamilyen kényszertartást vett fel: így az egyik irányban feszes lesz az izomzat, a másik irányban lazább. Náluk is akár egy kezeléssel helyre lehet hozni mindent. Valamint még a Dévény-módszert említeném meg itt, mert mostanra már kiderült, hogy a Dévény-módszer is a kötőszöveti terápiával foglalkozik, csak ezt régen nem ismerték fel. Ezáltal ér el jó eredményeket a babáknál.

Milyen ellenjavallatai vannak a terápiának?

Visszeresedés, szív- és érrendszeri problémák, daganatos betegségek, nyirokkeringés zavarai. Papírvékony, esetleg gyulladt, duzzadt, vörös, meleg bőrű pácienst nem kezelhetünk.

Panaszainkkal minden esetben szakképzett terapeutát keressünk fel! Bár a fent említett eszközök önállóan is beszerezhetők, megfelelő hozzáértés, betanítás nélkül ne kísérletezzünk otthoni használatukkal. A megfelelő diagnózist követően, a terápia részeként alkalmazandók, szakértő felügyelet mellett. 

Tartsuk szem előtt, hogy a mozgásszervi panaszokba, fájdalmakba nem kell beletörődni: érdemes minél hamarabb foglalkozni a jelenséggel, hiszen a halogatás csak újabb panaszokat szül, míg az idejében kezelt probléma gyorsabban megszüntethető és testünk komplex működése hamar helyreállítható. Így maradunk egészségesek, mobilisak, s élhetünk minőségi életet nap mint nap. 

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra