depresszió D-vitamin

A kutatók azt találták, hogy a depressziós emberek vérében alacsonyabb volt a D-vitamin-szint, mint az egészséges emberekében. A tudósok azt is megállapították, hogy milyen kapcsolat van a D-vitamin és a levertséggel, szomorúsággal járó kedélybetegség között.

Vegyesek a kutatási eredmények 

A kutatók több vonatkozásban is igazolták, hogy a D-vitamin sok szempontból hatással van a szervezetünkre. Megállapították egyrészt, hogy a terhesség alatti alacsony D-vitamin-szint összefüggésben áll a szülés utáni depresszióval, amely a szülést követő napokban, hetekben és hónapokban jelentkezik az édesanyáknál. Hasonlóképpen lehetséges kapcsolatot találtak a depresszió és az alacsony D-vitamin-szint között azoknál, akik köszvényben, krónikus gerincvelő-sérülésben és sclerosis multiplexben szenvedtek, vagy stroke-ot kaptak.

Néhány tanulmány azt támasztotta alá, hogy az emberek egyes csoportjainál javultak a depresszió tünetei, miután elkezdték szedni a D-vitamint. De ez a lehetséges előny egyáltalán nem egyértelmű.

Egy másik, több mint 18 ezer, depresszióban szenvedő ember bevonásával végzett vizsgálat kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy napi 2000 NE D-vitamin öt éven át tartó bevétele nem eredményezett szignifikáns különbséget a placebóval szemben a depresszió javulásában. Vagyis úgy találták, hogy a D-vitamin szedése nincs hatással a depresszióra.

Miután az eredmények igen vegyesek, további kutatásokra van szükség annak meghatározására, hogy a D-vitamin-hiány és a depresszió hogyan függhet össze, valamint hogy a D-vitamin pótlására használt étrend-kiegészítők hogyan befolyásolhatják a depresszió tüneteit.

A D-vitamin-hiány és a depresszió tünetei

A D-vitamin-hiánynak és a depressziónak különböző tünetei vannak, de előfordulhat, hogy mindkét állapot egyszerre jelentkezik. Ha valaki D-vitamin-hiányban szenved, akkor elsősorban fájnak a csontjai, folyton fáradt vagy álmos, valamint az izmai fájnak, és gyengének érzi őket.

Ezzel szemben a depresszió jele a szomorúság, a letargia, a kilátástalanság és a tehetetlenség elsöprő érzése; az álmatlanság vagy a túlzott álmosság; az egykor örömet adó tevékenységek iránt elvész az érdeklődés; drasztikus súlycsökkenés vagy súlygyarapodás jelentkezik; romlik a koncentrációs képesség; feledékenység jelentkezik; csökken a libidó; gyakori lesz a fejfájás vagy a hátfájás; a szorongás miatt öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok is megjelennek.

Ezek a D-vitamin-hiány kockázati tényezői

A D-vitamin napfényvitamin néven is ismert, mert ha napfény ér bennünket, a szervezetünk képes előállítani. Ám a kevés napsugárzás, továbbá bizonyos életmódbeli tényezők miatt és az életkor előrehaladtával nőhet az alacsony D-vitamin-szint kockázata.

A napfény sokunk számára az elsődleges D-vitamin-forrás. A szükséges napsugárzás mértéke a helyi éghajlattól, a napszaktól és az évszaktól függ. A világosabb bőrűek általában gyorsabban termelik a D-vitamint, mint a sötétebb bőrűek. Ennek az lehet az oka, hogy a sötétebb bőrű emberek bőrében több melanin termelődik. Ez a természetes pigment, amely a bőr színét adja, gátolja a bőrben a D-vitamin termelését.

Kevés olyan élelmiszer van, amely természetes módon tartalmaz D-vitamint, de növelhetjük a bevitelét, ha több lazacot, makrélát és egyéb zsíros halat, állati zsírokat, illetve D-vitaminnal dúsított élelmiszereket, például gyümölcsléket és gabonaféléket fogyasztunk.

Ők a dúsított növényi alapú tejekből, gyümölcslevekből, gabonafélékből, illetve gombákból juthatnak hozzá a vitaminhoz.

Összefüggés van a D-vitamin-hiány és a túlsúly között is. Az ideális testsúlyúakhoz képest az elhízottaknak több D-vitamint szív fel a szervezete az ajánlott vitaminszint eléréséhez.

Az életkor is hozzájárulhat a D-vitamin hiányához. Ahogy öregszünk, a bőrünk egyre kevesebb D-vitamint termel, hiszen az idősebbek már jóval kevesebb időt töltenek a napon, valamint olyan étrendet követnek, amely nem tartalmaz elegendő D-vitamint.

Ennyi D-vitaminra van szükségünk naponta

Bár a kutatók még vizsgálják, hogy a D-vitamin hogyan hathat a hangulatunkra, úgy tűnik, hogy némiképp szerepet játszik a kedélyállapotunk szabályozásában és a szorongás csökkentésében.
A vitaminhiány elkerülése érdekében az egészséges emberek napi adagja az ajánlás szerint 1500–2000 NE, de biztonsággal akár 4000 NE-t is bevehetünk.

Fontos azonban, hogy mielőtt elkezdjük a nagyobb dózisú D-vitamint szedni, ellenőriztessük szervezetünk vitaminszintjét, mert miután a D-vitamin zsírban oldódik, felhalmozódhat a zsírsejtekben. Toxicitáshoz a nagyon magas dózis hosszabb távon történő szedése vezethet, ami magas kalciumszintet, veseköveket, emésztési problémákat és neurológiai elváltozásokat okozhat.