Itt a nyár, itt a kötőhártya-gyulladás szezonja is. Elmondjuk, mire figyelj, ha a te szemed is érzékeny!
Strandon, uszodában, kisgyerekekre a játszótéri homokozóban számtalan veszély leselkedik, amelyek közül az egyik a kötőhártya-gyulladás: elég egy óvatlan szemdörzsölés, és másnap már vörös, viszkető szemmel ébredhetünk. A helyzetet súlyosbítja az allergiaszezon: ember legyen a talpán, aki meg tudja állni, hogy véletlenül se nyúljon a szeméhez, amikor az szinte kibírhatatlanul viszket.
Az egyik leggyakoribb szembetegség
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegségnek számít világszerte. Az Amerikai Egyesült Államokban a becslések szerint a lakosság 14-20%-át rendszeresen érinti ez a probléma. A betegség bárkinél kialakulhat, nemtől és kortól függetlenül, de különösen gyakori a hét évnél fiatalabb gyermekek körében, leginkább a legkisebb, 4 évnél fiatalabb korosztályban. Rajtuk kívül a huszonéves nők és férfiak szenvednek a legtöbbször a tüneteitől.
A kötőhártya a szem elülső felszínét védő vékony hártya, amely baktériumok, vírusok vagy allergén anyagok hatására begyulladhat. Ilyenkor ez a védőhártya bevörösödik, esetleg váladékot is termel, ekkor beszélünk kötőhártya-gyulladásról. De mit tehetünk azonkívül, hogy odafigyelünk arra, hogy ne nyúlkáljunk a szemünkbe koszos kézzel?
A száraz szem veszélyei
A kötőhártya-gyulladás kialakulásának egyik fontos rizikótényezője a száraz szem. Akik számítógéppel, légkondicionált irodában dolgoznak, a nap végére gyakran tapasztalhatják, hogy érzékeny, száraz, vörös lesz a szemük. Ez viszont nem csak esztétikai probléma: a szem érzékeny szervünk, így ha kiszárad, sokkal hamarabb megbetegedhetünk. Dr. Ozsváth Mária, az Affidea Magyarország szemész szakorvosa elmondta: „Ha valaki számítógéppel dolgozik, számára ajánlott a nedvesítő szemcseppek rendszeres használata, amely sokat segít a száraz szem karbantartásában. A különböző szemfertőzések elkerülése végett a rendszeres kézmosás, a légkondicionáló berendezések tisztán tartása is fontos, az arra érzékenyeknek ajánlott a huzatos helyeket is kerülni. Nyáron érdemes arra is figyelni, hogy a fürdőmedencék vize lehetőleg ne kerüljön a szembe, mert a fertőtlenítőszerek is irritálhatják a kötőhártyát.”
Házi praktikák
A házi praktikák közül sokan a kamillateás borogatással próbálkoznak. Régen a kamillát mindenre jó „csodaszerként” alkalmazták, ma azonban már nem ennyire egyértelmű az ajánlás: az arra hajlamosaknál a kamilla esetleg allergizálhat, így súlyosbítva a kialakulófélben lévő gyulladást. A kamilla esetleges allergizáló hatásáért egy antekotulid nevű vegyület felelős, ami nincs jelentős mértékben jelen az Európában termesztett állományaiban, viszont a nem szakszerűen begyűjtött kamilla közé könnyen keveredhet egy másik vadon növő növény, a nehézszagú pipitér (Anthemis cotula), ami a kamillával ellentétben jelentős mennyiségben tartalmazza a vegyületet.
Kezdődő gyulladásnál alkalmazható a szakszerűen begyűjtött kamilla: enyhítheti a gyulladást, csökkenti a duzzadást, a viszketést, és megakadályozza, hogy a váladék rászáradjon a szempillákra. Enyhe gyulladásnál tehát főzzünk az átlagosnál kissé erősebb kamillateát, hagyjuk állni 10-15 percig, majd vattapamaccsal óvatosan törölgessük át az egyik szemünket, majd egy másik vattapamaccsal a másikat. Naponta néhányszor ismételjük meg a műveletet, és figyeljük az eredményt. Ha egy-két napon belül nem mutatkoznak javulás tünetei, inkább keressük fel a szemészetet.
Ne hanyagoljuk el a kötőhártya-gyulladást
Amennyiben nem kezeljük megfelelően a kötőhártya-gyulladást, az átterjedhet a kötőhártyán kívül a szem más részeire. „Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a beteg szemében gennyes, csipás váladék jelenik meg, vagy a szemek vörössége nem javul. A kezeletlen, elhanyagolt kötőhártya-gyulladás ugyanis a szem többi részére is átterjedhet” – figyelmeztet dr. Ozsváth Mária. „A szemész felkeresése azért is fontos, mert első körben tisztázni kell, hogy a szem vörösségét pontosan mi is okozza. Réslámpás vizsgálat után állapítható meg, hogy vírus, baktérium, pollen vagy valamilyen egyéb anyag áll-e a gyulladás hátterében, és ennek megfelelően a szemész dönt a további kezelési lehetőségekről.”
