Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem biztos, hogy tudtad, de a Balaton vize radioaktív: természetes és mesterséges okokból egyaránt.
Azért nem kell aggódni semmiért: egészségügyi határértéken belüli a radioaktivitás mértéke, sőt: sokan megesküsznek arra, hogy gyógyhatása is van annak, ha a balatoni iszapba dugják fájós tagjaikat.
Nem csak a Balaton vize érintett
Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk: a radioaktív vizek vagy az iszap nem arra köteleznek bennünket, hogy kerüljük el őket jó messzire, sőt: több olyan ismert fürdőnk is van, amelynek vizében a gyógyító hatáshoz radongáz járul hozzá. Ennek alfa-sugárzása a bőrön és a tüdőn keresztül a testbe jutva jó hatást tud kifejteni.
Amellett, hogy az ilyen fürdők fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek, az emésztésre is kellemes hatást gyakorolnak, sportsérüléseket követő rehabilitáció esetén szoktak segítségükért folyamodni a betegek.
A szöveteket ugyanis regenerálják az ilyen vizek.
Ha érdekel, hova kell menned, hogy ezek hatását élvezhesd, máris soroljuk azokat a magyar fürdőket, amelyek vize radioaktív:
- Hévíz,
- Gellért fürdő, Budapest,
- Rudas fürdő, Budapest,
- Rác fürdő, Budapest (jelenleg zárva),
- Eger,
- Miskolctapolca.
Megmérték, biztonságos!
A Balaton környékén is ismert a tó, illetve az a körül található települések felszín alatti vizeinek radioaktivitása. Ez nem csak természetes forrásból táplálkozik – de erről majd később. Először hadd nyugtassunk meg mindenkit azzal kapcsolatosan, hogy bár valóban, bizonyítottan radioaktív a víz – a Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Osztályának kutatói megmérték a vízben található radionuklidok koncentrációját.
Az adatokból kiderül, hogy ezek koncentrációja a WHO egészséges mértékűnek tartott küszöbértéke alatt marad, ugyanakkor a Dunával, illetve más felszíni vizeinkkel összehasonlítva magasabb koncentrációjuk a Balaton vizében. A közepesen radioaktív kifejezés tehát indokoltnak tűnik, azzal a kiegészítéssel, miszerint ettől a Balaton esetében sem kell tartani. Sőt: az idősebb generáció tagjai örömmel mesélik, milyen jótékonyan hatott fájdalmaik egy részére egy kellemes balatoni fürdőzés.
Az atombomba is hatással volt a tó vizére
Volt pedig az ötvenes éveknek egy olyan eseménye, amely aggodalmat kelthetett a magyarokban is arra nézvést, hogy mennyire egészséges ezt a vizet élvezni. A rejtélyt 1957-ben sikerült megfejteni: a trícium nevű radioaktív anyag koncentrációja azért nőtt meg a tó vizében, mert atombombák robbantak, tőlünk igencsak távol.
Az összefüggést leleplező, az Élet és Tudományban megjelent írás apropója a következő volt: Hawaii-tól 200 kilométerre a britek két, engedélyezett kísérleti atombomba-robbantást tartottak. A radioaktív por 10–15 kilométeres magasságig emelkedett, ott pedig a 100 kilométer per órás sebességű szél akár 200 napon át is szállítani képes a részecskéket. A nehézvíz-molekulákat ránk bocsátó robbantások 1954-ben történtek, de nem voltak egyedülállóak:
Amerika számos hasonló kísérletet hajtott végre, már korábban is a magasból lehulló, az 1953-as nagy esőzésekkel nagy mennyiségben érkező trícium sokáig megmaradt a tó vizében.
Szerencsére a trícium nem olyan káros sugárzó anyag – a kérdés csak az, vajon a szocialista Magyarország szovjetek ellenőrizte sajtójában a blokkon belüli kísérletek eredményeit és hatásait mennyire hallgathatták el. Bármi is volt a múlt, a Balaton most teljesen biztonságos.
