Ez történik valójában, ha megeszed az égett pirítóst

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A pirítós sokak kedvence, ám ha megég, egy benne megtalálható anyag akár rákos megbetegedést is okozhat.

Te hogy szereted a pirítóst? Vannak, akik épp csak aranyszínűre pirítják a kenyerüket, de akadnak olyanok is, akik egészen sötétre égetik felületét. Az égett élelmiszerektől azonban érdemes lehet tartózkodni még akkor is, ha nem ismerjük teljesen annak az anyagnak a szervezetre gyakorolt hatását, ami ilyenkor keletkezik.

Ezt kell tudni az akrilamidról

Az étkezési akrilamid az a vegyület, amelytől potenciálisan veszélyes lehet az égett pirítóst, és úgy általánosságban véve az égett ételeket megenni. A keményítőt tartalmazó ételekben magas hőmérsékleten történő hőkezelés hatására létrejövő anyag a fehérjék és a cukrok reakcióba lépésének eredménye, ettől lesz sötétebb színe és jellegzetes íze a megsütött keményítős élelmiszereknek.

A sütés legkülönbözőbb metódusaival előállított élelmiszerekben mind megjelenhet az étkezési akrilamid, melynek koncentrációja annál magasabb, minél hosszasabban tesszük ki hőnek az adott élelmiszert,

így egy túlsütött, sőt, megégett pirítósban jó sok akrilamid halmozódik fel.

Hogy kinek milyen árnyalatú pirítós a kedvence, az egyéni ízlés kérdése – de vajon okozhat rákot a feketére égett szelet?
Fotó: Tara Moore / Getty Images Hungary

Okozhat rákot a pirítós?

Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a vegyületet a rák kialakulásával is összefüggésbe lehet hozni. Már 1994-ben potenciálisan karcinogén anyagként beszéltek róla, állatokban végzett kísérletek sorozata pedig arról árulkodik, hogy mell- és pajzsmirigydaganat kialakulásához vezethet. Az emberekre gyakorolt hatással kapcsolatos vizsgálódások ugyanakkor vegyes eredményekhez vezettek:

  • 32 kutatás felülvizsgálatában nem tudták az akrilamid felhalmozódását a leggyakoribb ráktípusok egyikének kialakulásához sem kötni,
  • egy másik, megfigyeléses kutatás sem tudott az étkezési akrilamid és a rák közt kapcsolatot találni,
  • ugyanakkor egy 4000 fő bevonásával készített kutatás szerint van kapcsolat az étkezési akrilamid és a magas életkorban kialakuló rákos megbetegedések közt,
  • és egy 18 kutatást összegző elemzés is talált némi kapcsolatot a vegyület, valamint a petefészek- és méhnyálkahártyarák esetében, különösen a nemdohányzók körében.

Ezek azonban megfigyeléses kutatás révén nem veszik figyelembe azt, milyen egyéb faktorok járulhattak hozzá a megbetegedésekhez – vagy épp ellenkezőleg, védhették ki azok kialakulását.

Egyszer-egyszer belefér egy ilyen reggeli is
Fotó: Jeff Greenberg / Getty Images Hungary

Így edd mostantól a pirítósod!

Mindezek ismeretében nem lehet kimondani, hogy mindenkinek tartózkodnia kellene attól, hogy égett pirítóst fogyasszon, ugyanakkor érdemes lehet megfontolni azt, hogy ne magas fokozaton pirítsd a kenyeret, amikor reggelit készítesz, hogy sötétbarna vagy fekete színű legyen a szelet, amibe harapsz, hanem inkább aranybarna. Abból nem lesz baj, ha egyszer-egyszer sötétebben fogyasztod a pirítóst, ha viszont nagyon megégett, vágd le azt a részt – ez tulajdonképpen nemcsak egészséged védelmében lehet fontos, hanem azért is, mert így finomabb lesz az étel.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.