Mindenki, aki hosszabb-rövidebb ideig kitartóan űzött egy választott sportot, tapasztalhatta már, hogy nem csupán fizikumunk fejlődésén tapasztalhatjuk a pozitív változást, hanem annál jóval szélesebb spektrumon, testileg-lelkileg egyaránt. Mitől érezzük magunkat jobban a bőrünkben, ha rendszeresen mozgunk? Összeszedtük a legfontosabb tényezőket.
Hormonhatások
A hormonok olyan kémiai jeladók, neurotranszmitterek, amelyek az idegrendszerünk irányítása alatt állnak, és a véráramlatban vagy a szöveti folyadékban jutnak el testünk különböző részeibe. E folyamat által voltaképpen állandó összefüggés van aközött, hogy miként érezzük magunkat és hogy ez milyen testi tünetekben nyilvánul meg – és fordítva is: a mozgás során számos hormon termelődése csökken vagy növekszik, és ez hatással van érzékeinkre is. A sportolással hormonháztartásunkat két fronton is befolyásoljuk. Az egyik a leegyszerűsítve csak örömhormonoknak hívott vegyületek kiválasztódása, melyek rendszeres mozgás mellett befolyásolhatják érzékelésünket – ezekről korábban már itt írtunk bővebben. A másik a stresszhormonok szintjének változása: alapvetően az edzés mint teljesítményterhelés az adrenalin és kortizol termelődését serkentheti. A kettő közül a kortizol az a vegyület, melynek szintje a hosszú távon fennálló stressz révén folyamatosan emelkedik szervezetünkben, ám például a könnyed aerob edzés bizonyítottan csökkenti.
Erősebb immunrendszer
Bár számos kutatás bizonyítja, hogy a rendszeres mozgás erősíti az immunrendszert, az még nem teljesen világos, hogy ez pontosan minek a folyománya. Feltételezhető, hogy a fokozott légzésfunkciónak köszönhetően könnyebben kiürülnek a légutakból a kórokozók, a vérkeringés fokozása kedvez a fehérvérsejtek immunizációs reakcióinak, illetve a maghő ideiglenes növekedése elpusztítja a kórokozókat. Így vagy úgy, de a rendszeres mozgás immunrendszerünk optimális működésének egyik kulcsa.
Légzés
A légzésünket agyunk respirációs központja irányítja. A légzés alapvető funkciója a gázok cseréje (oxigén felvétele, szén-dioxid leadása). Ha stresszes állapotba kerülünk, légzésünk üteme és minősége is megváltozik: felületessé, szaporává válik, és a rekeszizom helyett a vállunk mozgatásával próbáljuk a tüdőnket ki- és belégzésre bírni. A rendellenes légzési minták ráadásul még rontanak is a stressz tünetein.
A jó hír azonban, hogy tudatos légzéssel megfordíthatók a folyamatok. Úgy tűnik, ha mesterségesen létrehozunk egy mély, alapos légzésmintát, akkor ezzel az idegrendszerünknek sikeresen küldhetünk „megnyugtató” jelzéseket, ennek eredményeként pedig az tompítja testünk stresszjeleit. A légzéstechnika számos mozgásforma szerves része, és elsődleges gyakorlati célja persze az izomműködéshez szükséges oxigénmennyiség biztosítása, a melléktermékek (tejsav) szintjének redukálása, de a stressz csökkentése mint másodlagos hatás sem elhanyagolható.
Keringés
Az edzés hatékony lehet a vérnyomás és nyugalmi pulzusunk csökkentésében, vérkeringésünk javításában. Mindezek együttesen jelentős pozitív hatást képesek elérni szervrendszereink működése, így összességében fizikai közérzetünk szempontjából.
Alvás
A mozgás segít könnyebben elaludni, és általában a közepes intenzitású mozgásformák meghosszabbítják a mélyalvásban töltött időszakot, vagyis javítják az alvás minőségét. Számos kutatás készült az inszomnia és edzés összefüggéseiről is. Mivel a nyugodt alvás akadálya sokszor a stressz, a sportolás stresszoldó hatása az alvás mennyiségében és minőségében is megmutatkozik.
Fogyással vagy anélkül, de jobban nézünk ki
Akár a kilók olvadnak le rólunk, akár csak az integetőizomtól szeretnénk megszabadulni, vagy feszesebb, tónusosabb izmokkal beleférni a ruháinkba, az eredmény mindenképp pozitív lesz. Ha izmaink egyensúlya helyreáll, nem csupán a fájdalmaknak mondunk búcsút, de szebb tartással is járunk-kelünk a világban. Önképünk javul, komfortosan érezzük magunkat a bőrünkben, megszeretjük a testünket, ahogy egyre inkább kiismerjük a működését. A testtudat fejlesztésével nem csupán ügyesebbé válunk, de jobban is tudjuk kontrollálni mozdulatainkat, és ennek révén esetlenségünktől is megszabadulhatunk.
Eltereli a gondolatainkat
Már akár egészen rövid – főleg aerob – edzés hatásos lehet abban, hogy gondolatainkat elterelje a függőségeink (nassolás, ivás, dohányzás) iránti vágyakozásról. Emögött valószínűleg az áll, hogy a dopamin segítségével „leváltjuk” az agyi jutalmazást kiváltó okot, bár maga a mechanizmus még a kutatók előtt sem világos – mindenesetre a dohányzásról leszokni vágyóknak például hivatalos ajánlás a rendszeres, közepes intenzitású mozgás bevezetése a mindennapokba.
A vércukorszint szabályozása
Az edzés alapvetően kétféleképp működik e tekintetben rövid távon. Egyrészt javítja az inzulinérzékenységet, azaz izomsejtjeink az izomműködéshez szükséges glükózt könnyebben magukhoz veszik az inzulin segítségével. A megnövekedett inzulinérzékenység akár az edzést követően 24 óra hosszat is fennállhat. Másrészt az izomműködés során az összehúzódás fázisában az izomsejtek inzulin nélkül is képesek glükózt felvenni, és csökkenteni a vérben a vércukor szintjét.
Mint láthatjuk tehát, a rendszeres mozgás messze túlmutat azon, hogy izomzatunkat fejlesztjük és kardiovaszkuláris állóképességünket javítjuk. A mozgás az emberi testnek olyan lételeme, amely kisebb-nagyobb mértékben számos folyamatot befolyásol vagy egyenesen szabályoz, a lehető legoptimálisabb működésre törekedve. Ha eddig nem tettük, vagy krónikus újrakezdők vagyunk, érdemes hát az edzést akár kis léptékben, de a rendszerességre ügyelve beépíteni az életünkbe, hogy testileg és lelkileg is jól érezzük magunkat a bőrünkben.
