Legyen az eseti vagy rendszeres, az izomgörcs felbukkanása igencsak meg tud keseríteni bármilyen sportélményt, vagy kellemetlen velejárója tud lenni a fizikai munkának. Tekintsük át, mitől alakulhat ki, és miként tudjuk megelőzni ezt a fájdalmas tünetet. Ha pedig ezzel már elkéstünk, adunk néhány tippet a kezelésre is!
Az izomgörcs az izmok önkéntelen, erőteljes összehúzódása, ami után az izom nem tud visszatérni normál tónusába.
Az izomműködés biomechanikája szerint amennyiben az izom erőkifejtése az izomrostok összehúzódásával (kontrakciójával) jár, az ezt követő fázis az elernyedés. Ennek során az izom megnyúlik, visszatér a normál tónusához. Az edzett izom jellegzetessége, hogy intenzív kontrakciót követően könnyedén elernyed. Az izomgörcs azonban olyan kontrakció, melyet nem követ az izmok relaxált állapota, hanem a feszes állapot tovább, akár hosszabban is fennáll. Az izomgörcsök skálája széles: érzékelhető egészen enyhe mértékben is, de fokozódhat jelentős fájdalmakig: ilyenkor a görcsös, spasztikus izmot ki is tudjuk tapintani a bőr alatt. Tarthat egészen rövid ideig, vagy lehet folyamatosan ismétlődő, például egy védekező mechanizmus esetén vagy valamilyen betegség tüneteként.
Mi minden okozhatja az izomgörcsöt?
Az izmok vérellátásának csökkenése esetén nem tudnak kiürülni a káros anyagcsere-melléktermékek, és ezek felhalmozódása kiválthatja az izomrostok görcsös összehúzódását. Az elégtelen vérkeringés több okból is fennállhat: többek között a vérellátás fokozására való a bemelegítés, melynek révén jelentősen csökkenthetjük a görcsök kialakulásának valószínűségét, hiszen a megemelt hőmérsékletű, optimális vérellátású izmokat nem éri sokkhatásként az elvégzendő erőkifejtés.
Amennyiben izmaink túlságosan nagy vagy hosszan tartó terhelésnek vannak kitéve – mert mondjuk túlbecsültük a teljesítőképességünket –, egy ponton elérik a görcsös állapotot. Az izomfáradás ugyanis a gerincvelői reflexek módosulásával jár együtt, az oxigénellátás csökken, a melléktermékek elszállítása akadozik, a gerincvelő pedig leadja a jelet a folyamatos izom-összehúzódásra.
A hosszan tartó terhelés nem csupán akaratlagos lehet (például egy túlvállalt erőedzés vagy futással megtett távolság), hanem testfelépítésünk jellegzetessége is. A tartáshibákból kifolyólag szimmetriánk elvesztése, az izomdiszbalanszok kialakulása azzal jár, hogy egyes izomcsoportok túlságosan aktivizálódnak, míg mások gyengék. A túlterhelt izomzat feszessé, sérülésekre és görcsökre hajlamosabbá válik. Ez már jócskán túlmutat a pillanatnyi múló kellemetlenségen: ha egy erős izom görcsöl be jelentős erővel, a kötőszövetek (szalag, ín) pedig gyengék, az izomgörcs akár kötőszöveti ártalmakat is okozhat.
A szakirodalomban tartja magát, hogy ha melegben edzünk vagy kevés a folyadékbevitelünk, a szervezet dehidratáltsága is görcsökhöz vezethet. Újabb kutatások rávilágítanak, hogy a vízháztartásnál valószínűleg nagyobb szerepe van ebben az elektrolitháztartás felborulásának. Bizonyos fokú dehidratáltság után ugyanis a puszta ivóvízbevitel nem csökkentette a görcsök kialakulásának gyakoriságát, az elektrolitok pótlása azonban igen. Azaz inkább a magnézium-, nátrium-, kalciumhiány vezethet görcsös állapotokhoz: voltaképpen a görcsök szervezetünk jelei arra nézve, hogy kifogyott a működéséhez oly fontos ásványi anyagokból.
Az ásványianyag-veszteség bekövetkezhet különböző egészségügyi állapotokból kifolyólag is, például hasmenés, hányás esetén: már csak ezért sem szerencsés túl korán újra sportolni egy ilyen tünetekkel járó megbetegedést követően anélkül, hogy szervezetünknek elegendő regenerációs időt ne biztosítanánk.
Tudjuk, hogy a stressz gyakori kiváltó oka lehet az izomfeszesség fokozódásának, ennélfogva az sem kizárt, hogy szélsőséges esetekben ez akár görcsökben is megnyilvánulhat.
Sajnos a görcsök hátterében komolyabb rendellenességek is állhatnak, mint például beidegzési problémák: az izmok működését az ideg-izom kapcsolatok szabályozzák. Ezekben az esetekben fel kell deríteni azokat a neurológiai okokat, melyek miatt az agy és az izomzat közötti összeköttetés nem zavartalan. Mindezeken túl még porckorong-probléma, érszűkület, bizonyos rendszeresen szedett gyógyszerek is vezethetnek izomgörcsökhöz.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A görcsök megelőzésének módjai:
- Edzéseink vagy aktív fizikai munkavégzés előtt feltétlenül végezzünk megfelelő bemelegítést, a végén iktassunk be nyújtást, izomlazítást.
- Ha éjszakai végtaggörcsre vagyunk hajlamosak, nyújtsunk lefekvés előtt.
- Lényeges a fizikumunknak megfelelő intenzitású edzés kiválasztása, a következetesen felépített edzésterv mentén haladás.
- Ügyeljünk a megfelelő folyadék- és ásványianyag-bevitelre.
- Izomegyensúlyunk felborulását megakadályozandó fontos az időben elkezdett testtartás-korrekció, tartásjavító torna vagy kezelés.
Mit tegyünk izomgörcs esetén?
- Elsődleges a mozgás, terhelés azonnali abbahagyása.
- Általában gyors segítség a görcsös izom nyújtása.
- Masszázs alkalmazása az érintett testrészen, esetleg triggerpont kimasszírozása.
- Meleg borogatás, ami segít a hipertónus oldásában.
Rendszeres, visszatérő görcsök esetén forduljunk edzőhöz, gyógytornászhoz, mozgásterapeutához. Amennyiben a görcsöket bármi más egyéb tünet kíséri (bőr elszíneződése, duzzanat, izomgyengeség), nem múlik el az elsődleges tüneti kezelésre, vagy éppenséggel teljesen elszigetelt tünetként lép fel, és semmi mozgással vagy edzéssel kapcsolatos kiváltó okot nem észlelünk, forduljunk rögtön orvoshoz.
