Először az 1960-as években beszéltek a 10 000 lépés jótékony hatásáról, ami minden tudományos alapot nélkülözött; igazából egy japán marketingfogásról van szó, ami az 1964-es tokiói olimpiához köthető, ugyanis ekkor dobták piacra a manpo-kei, azaz 10 000 lépés nevű lépésszámlálót. Ennyi, nincs mögötte semmi varázslat! Nem kell azonban, hogy átverve érezzük magunkat, hiszen logikusan belegondolva, azzal biztosan nem ártunk az egészségünknek, ha többet teszünk napi 1-2 lépésnél. A tudósokat is elkezdte azonban érdekelni, mennyi is az a lépésszám, ami számottevően és pozitívan befolyásolhatja az egészségünket.
Új kutatás: mi az igazság?
A közelmúltban a JAMA Network Openben publikált kutatás 2110 középkorú felnőttet követett nyomon, akik 2005-tól kezdve 11 éven át lépésszámláló fitneszeszközt viseltek. Azt vizsgálták, hogy azok, akik napi 10 000 lépést tettek meg, valóban egészségesebbek-e azoknál, akik kevesebbet gyalogolnak a nap folyamán. Arra is kíváncsiak voltak, létezik-e ideális lépésszám.
A kutatók a várakozásoknak megfelelően megállapították, hogy a több testmozgás kedvező hatással van a szervezetünkre, ám nem találtak semmi különöset a 10 000 lépésben. Azonban a 7000 lépés igenis meghatározó pontnak tűnt; naponta ennyi lépés megtétele ugyanis 50-70 százalékkal csökkentette a résztvevők korai halálozásának az esélyét.
„Napi hétezer lépés megtétele nem tűnik soknak, de szép teljesítmény lehet olyasvalaki számára, aki nem sportol rendszeresen” – kommentálta a felfedezést Amanda Paluch, a tanulmány vezetője.
Azért ne álljunk meg 7000 lépésnél
Ez nem jelenti azt, hogy nincs is szükség több sétára, hiszen minél többet mozgunk, annál több kalóriát égetünk el; tehát, ha a cél a fogyás, akkor a hosszabb távú séták valószínűleg hatékonyabbak lesznek.
Számos kutatás alátámasztja, hogy a séta fejlesztheti a kreativitást, és még fiatalkorban is segítheti az agyat.
Hasonló eredményekre jutottak a demencia és a mozgás kapcsolatának kutatásakor: már napi 3800 lépés is hatékonynak bizonyult. A demenciával foglalkozó tanulmány rámutat arra is, hogy nem csupán a megtett lépések száma, de a tempó is számít: a lendületesen gyaloglók még többet tettek elméjük frissen tartásáért.
Fokozzuk a tempót, emeljük a lépésszámot
Egy 2022-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a napi 10 000 körüli lépésszám csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségekből és a rákból eredő korai halálozás kockázatát. Egy másik tanulmány pedig azt is hozzáteszi, hogy ha bírjuk, akkor emeljük nyugodtan ezt a misztikus lépésszámot, és diktáljunk gyorsabb tempót a hatékonyság növelése érdekében.
Ha az egészségünk megőrzése a cél, akkor elmondhatjuk, hogy napi 7000 lépéssel is sokat tettünk már érte. Szóval nem kell kétségbeesetten kipattanni az ágyból, és fel-alá mászkálni a hálószobában, csak mert az okoseszközünk este 10-kor figyelmeztetett, hogy aznap 9600 lépést tettünk meg a 10 000 helyett, ejnye-bejnye. Többet érünk azzal, ha kicsit korábban elindulunk a munkahelyünkre, hogy jusson idő odafelé egy kis sétára. Válthatunk autóról tömegközlekedésre (így akár egész megállónyi távokat is legyalogolhatunk), és vihetjük a gyereket gyalog is oviba és suliba. Hétvégéken érdemes emelni a szintet: a világ gyönyörű, a természetben tett kirándulás pedig nagyszerű módja, hogy felfedezzük a szépségeit.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
