A magyar légi irányítás is figyelmeztetés adott ki a pilótáknak, mert az irányíthatatlanná vált űreszköz komoly veszélyt jelenthet.
Akkumulátorok rögzítéséhez használt tartóoszlop darabja szakította át egy amerikai otthon tetőszerkezetét a hónap első felében, a NASA most erősítette meg, hogy az valóban a Nemzetközi Űrállomásról tört le.
A Földre hulló méretes űrszemét többször is elhalad Németország fölött, de pontos pályáját lehetetlen kiszámítani.
A Csendes-óceán déli részén, Új-Zéland és Dél-Amerika között létezik egy hely, amely joggal pályázhat a „semmi közepének” címére. Ez a Nemo-pont: az emberek alkotta civilizációtól a legtávolabb eső hely a Földön.
Nem mindig jön le, ami felmegy – pontosan ez okozza az egyik legnagyobb gondot az űrkutatás számára. Persze most nem az asztronautákra gondolunk, hanem az űrben maradt, elsősorban a rakéták indítóanyagából és a használaton kívüli műholdakból származó törmelékekre, vagyis az űrszemétre.
A közép-ázsiai Altaj röghegység 2000 kilométer hosszan nyújtózik, négyezer méter fölé érő havas hegycsúcsaival, fenyveseivel, alpesi tavaival, érintetlen területeivel gyönyörű látványt nyújt. A régió ritkán lakott, különféle törzsek élnek itt, akik csendesen terelgetik juh- és bivalycsordáikat, méhészkednek, gabonát vagy más növényt termesztenek. Békés életüket csak időnként zavarják meg azok az űrből érkező felesleges tárgyak, amelyeket a köznyelvben űrszemétként szoktunk emlegetni.
