Kürtszó, zászlófelvonás, számháború és balatoni napfény – a szocialista korszak úttörőtáborai mára félig elfeledett, mégis eleven emlékeket őriznek. Egy generáció nőtt fel ezekben a nyári mikrovilágokban, ahol a fegyelem és a móka kéz a kézben járt, és ahol a nevelés eszköze volt a játék.
Tudtad, hogy a mai, modern számítógépes világ egyik legelső ötletgazdája egy XIX. századi angol nő volt?
Ha nosztalgikus érzés fog el, amikor az úttörőévekre gondolsz, ezt a kvízt neked találták ki: kattints és folytasd a dalokat!
Akik a 80-as évek végén kezdték az első osztályt, még emlékeznek a kék nyakkendős tanévnyitóra, és még feldereng az a hat pont is, amelyet minden kisdobosnak tudnia kellett. Ők azonban már olyan iskolások voltak, akik épp csak ízelítőt kaptak a szocialista diákéletből.
A szocializmus szinte egyetlen, de minden gyermeket megmozgató, szervezett szabadidős tevékenysége az úttörőmozgalom volt. Ha ismerősen cseng a kisdobos, az őrsvezető és a raj szó, nem fogsz csalódni gyűjteményünkben. Lapozgass és nosztalgiázz velünk és az egykori úttörőkkel!
Voltál úttörő? Mennyire emlékszel azokra a réges-régi időkre, amikor Zánkán és a Mókus őrs tagjaként segítettél a „szocializmus építésében”? Felismered a leghíresebb úttörődalokat (és néhány mozgalmi nótát) egyetlen sor alapján? Kvízünkből megtudhatod!
Akár éltél akkoriban, akár csak a történelemkönyvekből és szüleid, nagyszüleid elbeszéléseiből ismered, a néhai „átkos” rendszer emlékei máig velünk élnek. Nosztalgikus kvízünkben próbára teheted tudásodat, mennyire emlékszel vagy mennyit tudsz a Kádár-korszak történelméről és mindennapjairól.
Az interneten is gyakran felbukkan, de plakátokon, sőt, lemezborítókon is találkozhatunk a különös, igencsak nyomasztó és posztapokaliptikusnak tűnő fényképpel, melyen egy csoport egyenruhás gyerek és néhány felnőtt kísérőjük gázmaszkkal elfedett arccal néz a fényképező lencséjébe. A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.
A XII. kerületi Csillebérc neve összeforrt az egykori úttörőtáborral és a ma is üzemelő gyermekvasúttal, de itt található a Magyar Tudományos Akadémia fizikai kutatóintézete is. Bármilyen meglepő, a városrész elnevezésének semmi köze a bányászathoz – de akkor honnét jött a név?
A pszichológia mindig is igyekezett örök érvényű igazságokat megfogalmazni az emberi lélekről, noha középpontjában sokáig kizárólag fehér heteroszexuális középosztálybeli férfiak tapasztalatai álltak. A 20. század második felében azonban bátor nők történelmet írtak azzal, hogy a rasszizmussal dacolva világhírű tudósokká váltak, de sosem felejtették el, honnan jöttek. Ismerd meg a történetüket!
