Herman Ottó nevét ma számos intézmény viseli, melyek alapján a legtöbben kikövetkeztethetik, hogy vélhetően az állatok és növények tudományának szentelte életét. Munkássága azonban jóval több volt annál, mint képzelnénk.
Egy járókelő fotózta le a furcsa képződményt, melyről kiderült, hogy nagy valószínűséggel tavi szivacs lehet.
Ezekről a mitológiai lényekről más sokszor hallottunk. Te tudod, milyen állatot takarnak?
A tudomány hosszú ideig figyelmen kívül hagyta az állatok örömérzetének vizsgálatát, ám egy új kutatói csoport most „pozitív affektusok” mérésével próbálja bizonyítani a boldogság létezését az állatokban. A kutatók célja, hogy túllépjenek az antropomorfizmus vádján (vagyis az állatok emberi tulajdonságokkal történő felruházásán), és objektív, tesztelhető módszerekkel mutassák ki az állatok pozitív érzelmi állapotait.
A csernobili atomkatasztrófát követően szinte lakatlanná vált Pripjaty és környéke erőteljesen foglalkoztatja a közvéleményt. A növény- és állatvilágot is folyamatosan monitorozzák, most azonban a környéken szokatlan állatot észleltek: egy fiatal farkast.
Mielőtt az ember az űrbe utazott volna, tudósok hosszan kutatták, vajon egy élő szervezet, amely a földi körülményekhez szokott hozzá, hogyan viseli a súlytalanság állapotát, és mindazt, ami a megszokottól eltérő atmoszférával jár. Hogy ez kiderüljön, mind az amerikaiak, mind a szovjetek számos állatot küldtek az űrbe. Legtöbbjük neve méltatlanul feledésbe merült, noha nagy mértékben hozzájárultak az űrkutatás eredményeihez. Az egyik legismertebb állat, amely a földön kívül is járt, Lajka kutya, noha korántsem ő volt az első állat az űrben.
Kevés az olyan állat, amely megfelel 6 alapvető követelménynek, ami a háziasítást lehetővé teszi. Ezek közt a rangsor elfogadása, a rugalmas táplálkozás és a fogságban való szaporodás, valamint a nyugodt természet is szerepel.
A legtöbben gondolkodás nélkül rávágjuk, hogy Ausztráliát a kenguru, az Egyesült Államokat pedig a fehérfejű rétisas képviseli. De mi a helyzet a kevésbé egyértelmű párosításokkal? A nemzeti állat kiválasztása mögött gyakran legendák, történelmi események vagy az adott régió egyedülálló adottságai állnak.
Három állat egy kaktuszrengetegben. És hogy ne legyen egyszerű a dolgunk, mindhárom zöld.
Az internetezők körében ismét hódít egy trükkös matematikai fejtörő, amely első ránézésre egyszerűnek tűnik, mégis sokakon kifog. A képen egy elefánt és egy tigris magassága látszik, és bár a számok egyértelműnek tűnnek, a helyes eredmény kiszámolásához szükségünk van egy kis logikára.
Az internet népe rajong a vizuális fejtörőkért, és ez a legújabb rejtvény most sokakat alaposan próbára tett. A képen három állat – egy róka, egy kecske és egy macska – látható, amint egy dombtetőn ülve élvezik a lemenő nap sugarait. Első pillantásra a jelenet idilli, ám a rajzban megbújik egy apró, mégis bosszantó hiba.
A legenda szerint Vergilius temetést rendezett egy légynek, bár ez valószínűleg csak kitaláció. Ugyanakkor a történelem során bőségesen akadtak olyan szerzők, akik tényleg furcsa háziállatokat tartottak.
