Míg korábban pár kulcsszó volt a Google keresés, ma sokszor hosszú, összetett, kacifántos mondatokban fogalmazzuk meg, amit keresünk – legyen szó a Google-ről vagy a ChatGPT-ről. Ám ennek meglehetnek a maga veszélyei.
Az álhírek terjesztése vagy a csapdájukba esés nagyon gyakori jelenség. Főleg a virtuális világban jellemző, de a szóbeszédben is sokszor bele lehet futni. Azonban ha utánanézünk a forrásnak, ahonnan ered az infó, illetve megfogadjuk az alábbi tippeket, nem esünk az álhírek csapdájába, és minket sem fognak megutálni hazugnak bizonyult információk terjesztéséért.
A kínai Vuhanból decemberben indult koronavírus-járvány (2019-nCoV) hírével tele van a hagyományos és az internetes sajtó – nem véletlen, hogy megannyi hamis hír és pánikkeltő riogatás látott napvilágot. Mindig vizsgáld meg a forrást, és tájékozódj a tényekről, mielőtt bedőlnél nekik.
Az I. Pángalaktikus Dezinformációs Konferencián jártunk, ahol tudományos elemzés alá vetették az álhírek műfaját. A legveszélyesebb dezinfomáció-gyártók azok, akik maguk is elhiszik a hazugságot, mert így még a poligráfot is meg tudják téveszteni. Vigyázat: ez nem álhír! 1. rész.
