Az I. Pángalaktikus Dezinformációs Konferencián jártunk, ahol tudományos elemzés alá vetették az álhírek műfaját. A legveszélyesebb dezinfomáció-gyártók azok, akik maguk is elhiszik a hazugságot, mert így még a poligráfot is meg tudják téveszteni. Vigyázat: ez nem álhír! 1. rész.
A meghívóban pontosan 13:57-re meghirdetett Helmut Kohl Imitátorok Nemzetközi Szövetségének (HEKONISZ) bemutatkozására nem került sor, állítólagos krinolinmérgezés miatt, de cserébe Csepregi János író gyógyító műanyag dobozokat kínált a közönségnek megvételre.
A vendégekkel Mészáros Márton irodalomtörténész és a már említett "dobozos gyógyító" beszélgetett. Papp László Tamás újságíró indította a mezőnyt azzal, hogy kétfajta dezinformációt különböztethetünk meg: „a dezinformáció tudatos és szándékos félrevezetés, büntetőjogi kifejezés. Eredendően nem sajtóműfaj. Az ösztönös félrevezetést mindannyian műveljük, hiszen jobb benyomást kívánunk tenni embertársainkra. Később ezt az elvet a kémszervezetek és a hírszerzők is átvették.”
Egy jó hazugság a poligráfnak is bekavarhat
Az újságíró azzal folytatta előadását, hogy beavatott minket abba a műveletbe, hogy milyen módon használják a profik a dezinformációt: „Ha a CIA vagy a Moszad úgy dönt, hogy le akar számolni egy terrorszervezet vezérével, akkor mit csinál? Ráveszik az illető embereit, hogy öljék meg. Hogyan teszik ezt? Elhitetik az embereivel, hogy a vezérük áruló.
A legprimitívebb módja a dezinformációnak az, ha a rendőr a rajtaütés során az oda beépített emberének is lekever egy fülest, és le is csukja – mindezt csak azért, hogy az alvilág gyanakvását teljesen elaltassa.”
“A dezinformációknak van egy érdekes csoportja még – ide tartozik az, amikor az újságírót is annyira megtéveszti egy dezinformáció, hogy maga is elhiszi. Amikor egy bűnszövetkezet vagy titkosszolgálat egyszerűen megvezeti őt. Ennek van egy továbbfejlesztett verziója is, amikor az újságíró saját magát vezeti félre azzal, hogy meggyőzi magát: a hazugság igaz. Miért veszélyes ez? Mert a tudatalatti kételyek így elmúlnak benne, meggyőző lesz, amit tálal. Ekkor szélesebb körben is elkezdheti terjeszteni a hazugságot – az ilyen típusú ember azért veszélyes, mert a mély hitével még a poligráfot (hazugságvizsgáló) is meg tudja téveszteni.”
Rosszat akartunk csinálni, de túl jól sült el
Nincs dezinfo-konferencia a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nélkül, melynek alapítója Kovács Gergely ragadta most magához másodikként a mikrofont: „Négy éve indultunk Szegeden. Mindössze pár száz plakátot helyeztünk el, a média pedig rápörgött. Hír lett. Az MTI simán elhitte, amikor azt mondtuk, hogy 10 ezer plakátot nyomtattunk, holott csak négyszázat. Az volt a szerencsénk, hogy velünk az újságírók általában jó fejek és azt írták, amit mi szerettünk volna.”
“Azon gondolkodtam, hogy ha mi elmondhatjuk egy újságírónak, hogy mit írjon rólunk, az nagyon jó, az viszont ijesztő, hogy a nagypolitikában is valószínűleg így megy. Aztán ez az elv megfordult, ugyanis szembesültünk azzal a jelenséggel, amikor egy újság utasítja a riportalanyt. A Blikk felkeresett minket, hogy csináljunk már kolbászból egy kerítést, és majd írnak róla. Ezt nem találtuk szellemesnek. Nem vállaltuk. Később ugyanezt a projektet az LMP zászlaja alatt láttuk megvalósulni.”
Figyelem, érdeklődés, vágy és akció
A kalandos életúttal rendelkező Marosán György - eredetileg fizikus, majd bankár, ex-kormányszóvivő és filozófus, a Szkeptikus Társaság tagja - előadása következett. Szerinte ha egy hírt el akarunk rejteni, akkor bele kell dobni a nagy hírlevesbe, ahol egyszerűen el fog tűnni a többi között, és 1 hét múlva már senki sem fogja tudni, mi igaz és mi nem. Ha híreket akarunk elterjeszteni, akár politikai, akár üzleti célút, a marketing eszközeihez kell nyúlnunk: „Ugye, nálunk kutyákkal őriztetik a házat, Kínában viszont tücsökkel. Miért? Mert ha valaki a házuk felé ólálkodik, a tücskök elhallgatnak. És a lakó arra figyel fel, ami szokatlan. Az álhír egy ideológiai védőoltás. A sikeres álhír a marketingben használatos AIDA elvet követi (attention, interest, desire, action), ami lejátszódik az olvasóban, mielőtt befogadná a dolgot. Tehát: figyelem, érdeklődés, vágy és akció.
Aki nem jött el, érdekes információkat hagyott elveszni. A konferencián megtanulhattuk, miként olvassunk híreket és hogyan vértezzük föl magunkat az álhírek ellen. Naponta annyi információ kering körülöttünk, hogy képtelenség feldolgozni őket – egy jól megkomponált álhír ezen a szíjon lazít, azzal, hogy felhívja a figyelmet egy harmadik útra, megakaszt, kiakaszt és szórakoztat.
Cikkünk folytatásában szó lesz a homoszexualitásra hajlamosító Tüskevárról, Kertész Imre visszavett Nobel-díjáról, plasztikázott nőkről és eltöprengünk azon is, mit lehet a sajtóval megetetni. Megtudjuk azt is, hogy igaz vagy hamis a híresztelés, miszerint megalakult a Jobbik homoszexuális tagozata és mennyi igazság van abban, hogy Elton John lesz a Nemzeti Színház új igazgatója.
