Egy film, ami fontos kérdéseket tesz fel. Egy kérdés, amire nincs egzakt válasz. És egy YouTube-csatorna túl a kérdéseken. Sorozatunk legújabb részében elmeséljük, hogy milyen hétköznapi apróságok tettek minket boldoggá ezen a héten.
Számodra a pihenés netovábbja, ha bebugyolálhatod magad a legkedvesebb gyapjútakaródba, és otthonod melegében töltheted a hétvégét? Sorozatunkban olyan nézni- és olvasnivalókat ajánlunk, amelyek minket is a kanapéhoz szögeztek.
Virginia Woolf és James Joyce a 20. század nagy alkotói, a modern irodalom úttörői. Ki gondolná, hogy nem kart karba öltve vették fel a harcot a poros irodalmi hagyományokkal? Hogy egyikük dilettánsként gondolt a másikra, élete fő művében pedig egy fájdalmában nyöszörgő író jajveszékelését látta?
A modern irodalom egyik legnagyobb női képviselője, Virginia Woolf világnézetét nem mindig az írógép felett ülve nyilvánította ki. Évekkel írói pályája előtt, a 20. század nagy port kavart átverésében abesszin nemesnek öltözve állt a béke oldalára.
A Virginia Woolfban tomboló érzelmek túlnőttek a szerelmes levél és a vers műfaján. Az Orlandót egy halára ítélt kapcsolat ihlette: férjnél volt, és egy másik nőbe szeretett bele a 20. század elején.
1882. január 25-én született Virginia Woolf, a modern angol irodalom egyik legjelentősebb szerzője, író, feminista, kritikus, publicista, aki egész életében a gyerekkori traumáiból fakadó depressziójával küzdött.
