A káromkodás nemcsak érzelmi megkönnyebbülést hoz, hanem mérhető fizikai előnyökkel is jár. Kutatások szerint növeli az erőt, az állóképességet, sőt még a fájdalomtűrést is – de van egy bökkenő.
A fiatalon elhunyt csodagyerek-zeneszerző műveit világszerte imádják, Mozart mindig is vezette a „komolyzenei toplistákat”. Tehetsége vitathatatlan, ugyanakkor az kevésbé ismert tény az osztrák művészről, hogy előszeretettel trágárkodott. Nemcsak a magánéletben, hanem a munkájában is: Mozart ugyanis írt trágár darabokat is, noha erről keveset tudunk.
Biztosan te is mutattál már fityiszt, más néven fügét, mely kézmozdulat idehaza elsősorban gúnyos lekicsinylést, csúfolódást fejez ki, azonban más kultúrákban, sőt, a magyar népi hiedelemvilágban is egészen eltérő jelentésekkel bír. Az egyik legismertebb kézmozdulat eredetének és számtalan jelentésváltozatának jártunk utána mai Szimbólumvadász cikkünkben.
Mi lehetett az első ismert káromkodás? Nem tudjuk, mert beszélni előbb tanultunk meg, mint írni, ezért senki sem jegyezte le a b-vel és f-fel kezdődő szavakat. Évezredek óta szentségelünk rangra és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül, és nincs olyan nyelv, amelynek ne lenne saját szitokszótára.
A káromkodás erőt és kontrollt ad, ráadásul csökkenti a fájdalmat. Itt a káromkodás pszichológiája.
