Akár 25 millió forintos támogatás is elnyerhető az Agrárminisztérium által meghirdetett tanyafejlesztési pályázat keretében, amelynek benyújtási határidejét szeptember 3-ig meghosszabbították.
Az egykor – főleg a szocializmusban – lesajnált tanyasi világ ma reneszánszát éli. Elzártsága, csendje, távolsága a „civilizációtól” korábban sokakat taszított ettől a létformától. Ma épp ezek a tulajdonságok vonzzák azokat, akik az egyre szűkülő életteret, a sokszor fizikailag és mentálisan is kihívást jelentő modern életmódot egy jóval nyugodtabb vidéki életvitelre kívánják cserélni.
Tahi Tünde és lánya fenntartható tanyáján a boldog, falusi békeidőkbe repülhetünk vissza. Hihetetlen harmóniában él itt egymással ember és állat, együttműködésükből pedig tudatos, fenntartható és etikus gazdálkodás születik. Olyasmi, amibe városi emberként igazi felüdülés betekintést nyerni.
Vidéken gyakran ébredünk kakasszóra. De honnét tudja pontosan a kakas, hogy mikor kell kukorékolnia, és miért is hallatja a hangját?
Sipos Mihály és felesége, Ruszkai Krisztina egy Cegléd melletti tanyán élnek két kicsi gyerekükkel. Mindketten agrármérnökök, Misi az egyetemi karrierjét cserélte az önellátó tanyasi életre, Kriszti pedig díjugrató volt, mielőtt családot alapítottak. Viszonylag ritkán lehet olyan emberekről hallani, akik városi, értelmiségi emberekként saját maguk választották a tanyasi életet, viszont értenek is ahhoz, amit csinálnak. A gazdaságukban most már több tucat őshonos, magyar állat- és fafajta van (de sehol egy rovásírás, vagy hasonló), szépen fejlődnek, és éppen úgy élnek, ahogy szeretnének. A gyerekeiknek is szabad életet szánnak, már ki is találták, hogyan tudják kikerülni az állami/egyházi oktatási rendszert. Interjú érdekes és boldog emberekkel, akik megvalósítják az álmaikat.
Se áram, se orvos, se iskola, se munka, se juttatások: akik világ életükben a földeken dolgoztak, fogalmuk sincs, mi jár nekik egy életnyi robot után. Egy nap a mindszenti tanyavilágban.
