A 20. század egyik legelőremutatóbb művésze volt Marcel Duchamp: festett, szobrokat készített, performanszokat és kiállításokat rendezett. Mindezt hatalmas fantáziával, abszurd humorral és elképesztő könnyedséggel.
Amikor halála után közel 30 évvel exhumálták Salvador Dalít, döbbenten tapasztalták, hogy híres bajusza pont olyan kackiásan áll, mint életében. A katalán festő bajusza nemcsak egyszerű arcszőrzet volt: Dalí imázsának elengedhetetlen kellékévé vált.
Elfolyó órák, merész festmények, szinte fóbiás rettegés a szöcskéktől és a kasztrálástól, ragaszkodás „az ember saját őrültségéhez való jogához”: Dalí egész megbotránkoztató élete maga volt a szürrealizmus, de kevesen tudják, miért. A válaszok egyikét furcsa gyermekkorában találjuk meg.
Ha ön nem érti, miért művészet egy kiállított piszoár, nézze meg az év legfontosabb és legszórakoztatóbb kiállítását. Ha érti, akkor meg főleg. Dada és szürrealizmus a Nemzeti Galériában.
Hanem bútorokban is. A 74 évesen elhunyt művész kultikussá vált székeiért ma már milliós összegeket csengetnek ki a megszállott sci-fi rajongók.
