„Beszélhetünk?” – csupán egy ártatlan szó, kérdés, mégis ez lehet az egyik legártalmasabb üzenet azok számára, akik eleve hajlamosak a szorongásra. Szakértők árulják el, hogy miért, ahogyan azt is megtudhatod, hogyan tehetjük fel ugyanezt a kérdést kíméletesebben.
Ab ovo, akkreditál, egzakt… egy felmérés szerint ezek azok az idegen szavak, melyeket a magyarok a leggyakrabban használnak. A kutatás azonban azt nem vizsgálta, hogy vajon helyesen, a jelentésüknek megfelelően használjuk-e az idegen eredetű kifejezéseket.
„Kérem” – a gyerekeinknek is az elsők között tanítjuk meg ezt a kifejezést, ám mint kiderült, e szóhasználat már nem is olyan gyakori, mint hinnénk. Sőt, ha úgy tetszik, már-már kiveszőben is van.
A könyvek legnagyobb konkurense évek óta a televízió mellett az internet, azon belül is a közösségi média. A digitalizáció, valamint a szabadidő eltöltésének újabb és újabb lehetőségei miatt nemcsak kevesebbet, de máshogyan is olvasunk, mint régen. Sőt, nemcsak szokásaink változtak meg, de az olvasás jelentősége is átalakult.
A divat különleges világ, amelynek egyszerre több fővárosa is van: Párizs, New York, Milánó mellett London, Madrid, Tokió és Los Angeles is jegyzett a fashionvilágatlaszon. Az iparágban dolgozók, ahogy a megjelenésükre igényes civilek is, számtalan szakkifejezést használnak, amikor valójában arról beszélnek, menő-e éppen egy nadrág, vagy tetszik-e egy szín. Te meg tudod fejteni a nyelvüket? Mutasd meg, mennyire vagy képben a divatos szavakkal!
Aki nem Palócföldről vagy környékéről származik, annak számos palóc szó valódi rejtély: veled mi a helyzet?
Számos olyan régi magyar szó és kifejezés létezik, amit ma már csak kevesen használnak, de vannak olyanok is, amelyek teljesen kikoptak a köznyelvből. Vajon ki emlékszik arra, mi történik akkor, amikor jön a jegesember, vagy mi célt szolgált a sparhelt?
Sokszor praktikusabb és kényelmesebb is, ha a gyakran előforduló, többségében tulajdonnevek helyetti rövidítéseket, mozaikszókat használunk. Ezek az önálló szóként viselkedő kifejezések, mint például a HÉV, az OTP vagy az MTI, olyannyira elterjedtek, hogy sok esetben már nem is tudjuk, hogy minek a rövidítései.
Előfordul, hogy tévesen műveletlennek tartják azt, aki valamilyen nyelvjárásra jellemző szavakat vagy kiejtésmódot használ. Pedig a dialektusok egyenértékűek a köznyelvvel, és a különféle régiók beszédmódja közül a palóc az egyik leggyakrabban használt. Vajon mennyire ismerjük ennek sajátosságait?
Abban minden szakértő egyetért, hogy nincs egy konkrét pillanat vagy életkor, amikor feltétlenül meg fog szólalni a gyerkőc, de az körülbelül kijelenthető, hogy 9 hónapos kortól már előfordulhatnak az első szavak, és legalább 18 hónapos korig nem kell rosszra gondolni, ha megváratja ezzel szüleit, 2-2,5 éves kor fölött már azonban komolyan foglalkozni kell a kérdéssel. De vajon mik az első kimondott szavak, és miért pont azok – mit mond erről a tudomány, és mit a gyakorló szülők?
A mai Szófejtőből megtudhatod, honnan ered és mely mesterségre utal a vigéc szó.
Miért nem majom-, malac- vagy kacsajaj? A Szófejtő legújabb részében ennek járunk utána.
