sci-fi 2 - Dívány

Milyen lesz a szex és a nemiség évtizedek vagy évszázadok múlva, hogyan befolyásolja a technológiai fejlődés és a társadalom átalakulása a testi vágyak kielégítésének módjait? A sci-fi filmek szerint komoly változások várnak ránk szexuális téren – összeszedtük, hogyan képzelik el a szexet a jövőben a legnépszerűbb tudományos-fantasztikus művek készítői.

December 23-án debütál a hazai mozikban a Feltámadások névre keresztelt negyedik Mátrix-film, mely két évtizedes kihagyás után folytatja a virtuális valóságban élő, Duracell-elem létbe kényszerített emberiség felszabadításáért küzdő cybermessiás, Neo történetét. A premier apropóján összegyűjtöttünk néhány kulisszatitkot és érdekességet az 1999-es alapműről.

Hol vannak már a nyolcvanas évek, amikor négy elszánt tudós felvette a harcot a New Yorkot elözönlő gonosz túlvilági lényekkel, csapdába ejtette őket, és visszaküldte oda, ahová valók. Mi pedig, akkor még gyerekként, izgatottan figyeltük élők és szellemek harcát. Nos, ha ez kellemes emlékeket idéz fel valakiben, akkor jó hírünk van: ma debütál az új Szellemirtók!

A koronavírus-járvány miatt hosszú időn át halasztották, idén ősszel azonban végre a mozikba kerülhetett az utóbbi évek legnagyobb szabású sci-fi produkciója, a Frank Herbert regényéből adaptált Dűne. A Denis Villeune rendező által jegyzett epikus méretű alkotás szeptember 3-án debütált a velencei filmfesztiválon, nálunk pedig október 14-től láthatják a nézők (egy héttel megelőzve az amerikai bemutatót). Összeszedtünk néhány dolgot, amit érdemes tudni a filmről és annak előzményeiről.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

2000 novemberében egy rejtélyes figura jelent meg az interneten, aki azt állította magáról, hogy a jövőből érkezett időutazó, és beszámolt a következő évtizedek eseményeiről. Vajon tényleg időutazó volt John Titor, vagy a világháló történetének egyik legfrappánsabb átveréséről van szó?

Mai kattintásvadászat-paródiánkban a Star Trek-sorozat születését és utóéletét mutatjuk be, ami 55 évvel ezelőtt bátran szembement az akkori kor szokásaival és bírálta politikai döntéseit.

Amikor a fiatal rendező, Badits Ákos leült Zalatnay Saroltával szemben az olasz étteremben, és előadta neki a készülő film cselekményét, az énekesnő hirtelen azt hitte, a Kész Átverés! show-ban van. Egy bilifrizurás, kerekded, életvidám földönkívüli érkezik Budapestre, hogy őt megmentse, mielőtt elpusztul a bolygó? Hát, dióhéjban erről lenne szó, igen. És akkor (vagy később) Cini úgy döntött, 47 év után visszatér a nagyvászonra, hogy Árpa Attila, Walters Lili és Takács Zalán társaságában részt vegyen ebben a sci-fi-elemekkel átszőtt drámai vígjátékban, amelyhez hasonlót aligha találni a magyar filmtörténetben. Az Űrpiknikről a társ-forgatókönyvírót, Benedek Ágotát kérdeztük.

A sci-fi irodalmat és az antropológiai szakkönyveket felütve is gyakran találkozhatsz furcsa és bonyolult nevekkel, melyek kiejtése alaposan feladja a leckét. Kvízünkben tesztelheted magad: felismered, melyik név jelöl valódi (történelmi vagy ma is létező) földi népcsoportot, és melyik a fantasztikus regények, filmek, sorozatok szerzőinek agyszüleménye?

Döbbenetes felfedezést tett egy neves angol csillagász: távcsövével mesebeli lényeket, köztük denevérembereket és egyszarvúakat figyelt meg a holdon – állította egy amerikai bulvárlap két évszázaddal ezelőtt.

Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Isaac Asimov.

Jó, jó, szeretjük mi a Harry Pottert, de hát nem egy szépirodalom. Igazából nincsen Roxfort, kviddics meg Voldemort nagyúr, ezekből nem tanulhat a gyerek. Vagy mégis?