Egy építkezésnél mindig akadnak nem várt események: egy második világháborús bomba, földcsuszamlás vagy esetünkben egy pingvin. Persze mire is számíthatnánk az Antarktiszon. Ha nem egy állat, akkor a hatalmas jégdarabok leszakadása nehezíti a munkát.
Van egy hely a finn-orosz határ közelében, közvetlenül az északi sarkkörnél, ahol még az is beleszeret a télbe, aki egyébként egész évben nyárra vágyik: a nemzeti parkban egy nap csábító álommá változik.
129 embernek veszett nyoma minden idők egyik legtragikusabb és legrejtélyesebb expedíciója során: a szerencsétlenül járt emberek a sarkkörön túl az északnyugati átjárót keresték.
Isobel Gunn a 19. század egyik skót alakja, aki arról nevezetes, hogy férfinak adta ki magát, és ezáltal nemcsak a feminizmus úttörője lett, hanem az első európai nő, aki eljutott a mai Nyugat-Kanada területére.
Régóta sejtjük, hogy a Föld lapos – de mi van akkor, ha valójában üreges? Az egyik legfurcsább összeesküvés-elmélet hívei úgy gondolják, bolygónk felszíne alatt egy „második Föld” lapul, és talán még Hitler is ide menekült. A Laposföld sorozatban ma az üreges Földet vesszük szemügyre.
A klímaváltozást számtalan, igencsak aggasztó adattal lehet illusztrálni. Brit szakértők most egy újabbal álltak elő: megvizsgálták, miként nézett ki bolygónk, mikor legutóbb ennyire válságos volt a helyzet.
Emberként nem éppen a legkellemesebb élmények egyike mezítláb álldogálni a sarki jégen, a pingvinek számára azonban a hómezőkön toporgás a legtermészetesebb dolog a világon. De vajon miért nem fagy meg a lábuk a sarkvidéki mínuszokban?
